A Klebelsberg Kastélyban rendezett kerekasztal-beszélgetésen négy kortárs szerző – Földvári-Oláh Csaba, Bán Mór, Reggő Dániel és Remeczki Imre – a magyar történelem különböző korszakait feldolgozó regényeikről, valamint a történelmi hitelesség és az írói szabadság kapcsolatáról beszélgetett.

A szerzők saját műveiken keresztül mutatták be kedvenc korszakaikat. Reggő Dániel az Árpád-korba kalauzolja olvasóit, Levente és Endre hercegek történetén keresztül, miközben regénye a magyar–viking kapcsolatok kevéssé ismert történelmi hátterét is feldolgozza. Bán Mór a Hunyadi-sorozat kapcsán arról beszélt, hogy a nemzettudat gyökerei jóval korábbra nyúlnak vissza, mint azt sokan gondolják, Hunyadi János pedig az elsők között tekintett a társadalom szélesebb rétegeire a haza védelmében.

Remeczki Imre legújabb könyvében Thököly Imre alakját értelmezi újra. Elmondása szerint a fejedelemről kialakult negatív kép számos ponton felülvizsgálatra szorul, amit korabeli levelek és elsődleges történeti források is alátámasztanak.

Földvári-Oláh Csaba a dualizmus kori Budapestet idézte meg, ahol regénye, a Szeánsz – Halálos hipnózis 1894 játszódik. Kiemelte, hogy a századforduló a magyar történelem egyik legdinamikusabb fejlődési időszaka volt, amely egyszerre jelentett modernizációt és új társadalmi feszültségeket.

Az est egyik központi témája az volt, meddig terjedhet az írói fantázia egy történelmi regényben. Bán Mór szerint a történelmi regény elsősorban jó regény kell legyen, amely megszeretteti az olvasóval a múltat, míg Remeczki Imre történészként azt hangsúlyozta, hogy a fikció nem írhatja felül a történelmi forrásokat.

A beszélgetés végén szó esett arról is, mitől válik sikeressé egy történelmi regény. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a hitelesség mellett az emberi történetek és az izgalmas cselekmény teszik igazán közelivé a múltat az olvasók számára. Bán Mór a Hunyadi-regények televíziós adaptációjáról is beszélt, kiemelve, hogy a film önálló alkotásként működik, ugyanakkor új olvasókat is elvezethet a könyvekhez.

Az est legfontosabb üzenete az volt, hogy a történelmi regény nem csupán a múlt eseményeit idézi fel, hanem segít megérteni azokat az emberi döntéseket és sorsfordító pillanatokat is, amelyek évszázadokon át alakították Magyarország történelmét.