A Föld napján a Pál-völgyi-barlangnál tartottak bemutatót a Magyar Barlangi Mentőszolgálat tagjai. Itt csíptem el Kovács Márton barlangi mentőt.
Sziklamászóként nem áll tőlem távol, hogy olyan helyekre mászom fel, ahová nem sokan, a föld alá viszont csak ritkán merészkedem. Szerencsére menteni engem eddig még nem kellett, de ebben a közegben előfordulnak balesetek. A Magyar Barlangi Mentőszolgálatról is általában akkor hallunk, ha valamelyik barlangban rekedt egy búvár vagy barlangász, vagy eltűnt az erdőben egy turista, és a nehéz terepen ők kezdik meg a mentést. Legutóbb is ők érkeztek elsőként a jósvafői Kossuth-barlangba az eltűnt sportbúvár felkutatására. Kérdéseinkre Kovács Márton, a barlangi mentők szóvivője válaszolt.
Milyen egy barlangi baleset?
Barlangi balesetnek nem csak azt nevezzük, ha valaki leesik valahonnan, vagy beszorul valahová, és közben megsérül, hanem azt is, ha valami miatt nem tud felszínre jönni az összes kutató vagy túrázó. Ez többnyire akkor fordul elő, ha eltévednek vagy kimerülnek. Minden nehezen megközelíthető helyen tudunk segítséget nyújtani, így a sziklamászók, felszíni túrázók és siklóernyősök mentéséhez is mi érkezünk ki elsőként. Mivel tagjaink tapasztalt természetjárók, sokkal nagyobb terepismeretünk van, mint egy átlagos túrázónak. Most a legtöbb mentés hozzájuk és a siklóernyősökhöz érkezik, kisebb számban vonulunk ki barlangi balesetekhez.
Ha nagy tragédia történik, az viszont többet nyom a latba. Hogyan zajlott a jósvafői Kossuth-barlangban eltűnt kutató búvár keresésére indított akció?
Az eltűnést követően fél órán belül érkezett hozzánk a jelzés. A gömortornai területi egység pár perc alatt megérkezett, hiszen ők voltak a legközelebb. Ők a Barlangi Mentők Észak-Magyarországi Egyesületének tagjaival kezdték meg a mentés előkészületeit: információt gyűjtöttek, kidolgozták a mentőterveket és a barlangot kutató búvárokkal megszervezték, hogy mi történjen.
A hírek szerint csaknem százan dolgoztak a mentésben.
A hétfő esti órákban becsatlakozott a Katasztrófavédelem és a TEK, akik a mentés koordinálásában segítettek. Geológusok, geofizikusok, hidrológusok, a Nemzeti Park szakemberei is részt vettek a folyamatokban, ez egy jól összehangolt mentőakció volt. A víz alatti részét az Amphora Búvár Klub barlangi búvárai végezték, akik a holttestet egy hét után tudták a felszínre hozni. Ezt csak az ő helyismeretükkel lehetett véghez vinni.
Mi nehezíti ilyenkor a mentést?
Legfőképpen a nulla látótávolság. A felkavarodott agyagtól, iszaptól gyakorlatilag semmit nem lehet látni, így ilyenkor az kell, hogy akik bemennek ezekbe a szűk járatokba, pontosan tudják, hol vannak a fogások és milyen távolságra helyezkednek el. A barlangi mentők ilyenkor abban segítettek, hogy az eltűnt búvár testét mozgató merülésekben a búvárok keze alá dolgozzunk, ne nekik kelljen a sok tízkilónyi felszerelést becipelniük a helyszínre. Később pedig a víz feletti felszínre hozatalt is mi végeztük el.
Ki lehet barlangi mentő?
Csak aki magasan képzett barlangász. Ahhoz is legalább 1-2 év tapasztalat szükséges, hogy valaki magára és a barlang állapotára megfelelően tudjon vigyázni. További pár év képzés kell ahhoz, hogy kötélpályákat tudjon kiépíteni mások számára, és még erre jön jó néhány év, hogy másokra is tudjon vigyázni. Legalább túravezetői képesítésű barlangászokból válhat barlangi mentő. Elsőként próbaidős tagként tudnak csatlakozni, majd pár év tanulás után el lehet sajátítani azokat a praktikákat, fogásokat, hogy egy fájdalmakkal küzdő barlangásznak is tudjanak segíteni. Vannak köztünk orvosok is, jelenleg 12 mentőorvos dolgozik önkéntesként. A jelenlegi protokoll szerint ugyanis az első leszálló csapatnak mindenképpen kell, hogy tagja legyen egy orvos, aki felméri a helyzetet, szállítható-e a mentésre szoruló személy.
Most a föld felett is megnézhetünk egy igazi mentőakciót, szerencsére nem igazi sérülttel. Mit láthatunk?
A munkánk java része valóban láthatatlan, de most megmutatjuk, milyen egy mentés. Egy 30 méter magas sziklafalra fogunk mozgatni egy hordágyon fekvő önkéntest, fel is, le is, 70-80 méteres kötélhidakon keresztül.
A Magyar Barlangi Mentőszolgálat 61 éves fennállása alatt közel 600 életet mentettek meg az önkénteseik. Saját szabadidejükben, saját költségükre végzik a mentéseket, ami egy extra felelősségvállalás a barlangász közösség felé.
