A villamossínek fölé ágaskodó aranyszarvast ( Szőke Gábor Miklós alkotása) nem mindenki kedveli. De aki bemegy a volt Postapalotában látható múzeumba, biztosan nem csalódik.
A Széll Kálmán teret a Margit körúttal összekötő gyalogos alagútban, a múzeum kirakatában egy újabb Szőke Gábor Miklós alkotást láthatunk, a Robogást. A 7000 “aranyrúdból” álló mű 13 méter hosszú és 13 tonnát nyom. A magyar nemzeti vagyon megmentésére és visszahozatalára utal. Az aranyvonat 1945-ben hagyta el az országot annak teljes aranykészletével de hosszas diplomáciai tárgyalások után 1946-ban visszatért Magyarországra a 30 tonna nemesfémmel. Ez volt a fedezete az abban az évben bevezetett forintnak.
A múzeumban rögtön érkezéskor kap mindenki egy kis interaktív bankkártyát, ezt aktiválva léphét be a kiállítótérbe, ezzel használhatja az interaktív adattárat és oldhat meg különböző feladatokat.
A bejelentkezés az Aranybányában történik, ahol azonnal megismerkedhetünk a nemesfémbányászat magyarországi fénykorával és az arany kinyeréséhez használt eszközökkel. Ugyanitt tablókon láthatjuk például az egyes országok (hivatalosan publikált) aranykészletének nagyságát.
A látogatók okosítása már a ruhatárban megkezdődik, érdemes a csomagmegőrzőre írt kérdéseket és válaszokat átböngészni, hiszen valóban izgalmas információkat tartalmaznak.
A múzeum a pénz öt funkcióját járja körül, öt csomóponton keresztül, melyeket két úton barangolhatunk be: lehetünk numizmatikusok és játékosok. Nem az útvonalban van különbség – a numizmatikusoknak több, számukra izgalmas tárgyat emelnek ki a gyűjteményből, másra hívják fel a figyelmüket.
Az első csomópont fő kérdése: Mi mutatná meg a dolgok értékét, ha nem lenne pénz? Érdekes volt itt látni a hetvenes évek cserealapját, a Trapper farmert, melyből három ért egy szovjet színes televíziót az egyik vitrin szerint.
A második csomópont azt vizsgálja, hogy miért változott a pénz formája és mi kell ahhoz, hogy egy fizetőeszközt pénzként ismerjünk el. Itt láthatunk egészen különböző, pénzt helyettesítő tárgyakat, például új-guineai üvegből készült gyöngyöket, fülbevalókat.
A múzeumnak jelentős gyűjteménye van magyar fém- és papírpénzekből – Szent István korától a ma forgalomban lévő bankjegyekig. Egy két méter magas, 10 méteres vitrinsor mutatja be a kollekciót. A kiállított tárgyak apróbb részleteit, így például a mai pénzek biztonsági elemeit okosnagyítóval is lehet tanulmányozni.
A múzeum banktörténeti tárgyi gyűjteménye is jelentős. Látható itt Popovics Sándornak, a Magyar Nemzeti Bank első elnökének kalapja vagy egy eredeti Continental írógép is, amely 1914-ben a legnépszerűbb ilyen masina volt Európában.
A harmadik csomópont a pénz fizetési eszköz funkcióját vizsgálja, míg a negyedik, melynek mottója ” A pénz ajtót nyit a nagyvilágra” a világpénzek szerepére utal. Itt bemutatják a világ országainak pénzeit, kiemelve a globálisan meghatározó valutákat.
Az ötödik csomópont a pénz kincsképző szerepét elemzi és itt van lehetőség egy valódi 12,4 kilós 24 karátos aranytömb megemelésére.
A vagyont érő aranytömb a múzeum egyik fő attrakciója, de izgalmas megtekinteni az ennek közelében felállított szellemi kincseink térrészt is. Itt a magyar találmányok mellett szerepelnek kultúránk kiemelkedő képviselői és világhírű sportolóink is.
A látogatás után a tágas kávézó és ajándékbolt várja a vendégeket. A belépés a múzemba ingyenes, csak a weboldalukon kell regisztrálni.
