Kavakami Mieko, a világszerte elismert japán kortárs író szeptember 9-én Budapestre is ellátogatott európai körútja részeként. Ritka alkalom ez, hiszen kevés kortárs japán szerző jut el Magyarországra.
Kavakami első magyar nyelvű regénye 2024-ben jelent meg Az éj szerelmesei címmel. A Park Könyvkiadó és a Japán Alapítvány közös szervezésében megrendezett esten a szerzővel és fordítójával, Mayer Ingriddel Tönkő Vera, a Park Könyvkiadó vezetője beszélgetett a Dugattyús kultúrtér teltházas estjén.

Ha japán kortárs irodalomról van szó, legtöbbünknek először Murakami Haruki neve ugrik be – nem véletlenül, hiszen a világhírű író immár négy évtizede ontja magából a remekműveket. Az utóbbi években azonban a fiatalabb generáció is egyre erősebben hallatja a hangját. Közülük az egyik legfontosabb szerző az oszakai születésű Kavakami Mieko, a Nacu nyara (Breasts and Eggs) című nemzetközi bestseller alkotója. Kavakami pályáját 17 évvel ezelőtt költőként kezdte, majd 2007-ben jelent meg első novellája, Az egóm, a fogaim és a világ (My Ego, My Teeth and the World). Lírai hangvételű regényei, amelyeket mára több mint 38 nyelvre fordítottak le, a társadalmi és etikai kérdések széles spektrumát járják körül: szegénység, elidegenedés, gyermekvállalás vagy éppen annak tudatos elutasítása. Írásaiban központi szerepet kap a női lét és a test változásainak bemutatása. Munkásságát számos rangos irodalmi díjjal ismerték el világszerte.

Nem csoda, hogy komoly tömeg várta az elismert írónőt a Dugattyús Ház ikonikus falai között. Az esemény iránt nemcsak az irodalomszerető magyar fiatalok, hanem a Budapesten élő japánok is élénk érdeklődést mutattak. Bár magyarul mindössze tavaly jelent meg az első regénye, a közönség reakcióiból kiderült, hogy többen angolul olvasták a szerző korábbi műveit, annyira kíváncsiak voltak arra a különleges hangra, amely rövid idő alatt nemzetközi hírnevet hozott a japán szerzőnek.
PÁLYAKEZDET
Kavakami Mieko pályája korántsem indult szokványosan. A szerző őszintén mesélt oszakai gyermekkoráról és nehéz indulásáról. Mozaikcsaládban nőtt fel, édesanyja egyedül nevelte őt és két testvérét. Nem járt egyetemre, nem kapott irodalmi képzést, sőt szegénységben éltek, ezért már 14 évesen gyári munkásként dolgozott, hogy támogassa családját.
Gyermekkorától fogva a lét alapvető kérdései foglalkoztatták: Miért jöttünk a világra, és miért tűnünk el belőle? Miután segítette öccsét a továbbtanulásban, Tokióba költözött, ahol először énekesnőként próbálta ki magát. Bár megjelent egy lemeze, a várva várt siker elmaradt, így felhagyott az énekléssel. Azonban a dalszövegírás élménye közelebb vitte az irodalomhoz, és hamar a versek világában találta meg önmagát. Már legelső költeményeit kiadó karolta fel, majd nem sokkal később regényírásra is felkérték.
Kavakami blogot is vezetett Tiszta szomorúság kritikája címmel, amelyben nyíltan írt női témákról, párkapcsolatról és szexualitásról. Közben egyetemi online kurzusokon a nagy filozófusok lételméleti írásait tanulmányozta – ezek a hatások későbbi műveiben is nyomot hagytak.
ÖNKIFEJEZÉS JAPÁNBAN
Sok tévhit él a japán kultúra zárságáról és elszigeteltségéről, amelyeket Kavakami meglepő adattal árnyalt: a „felkelő nap országának” lakosságából mindössze 17 százalék rendelkezik útlevéllel, ami meglepően alacsony arány. A japánok többsége inkább „befelé él”: sokan a hallgatást és a csendet választják ahelyett, hogy nyíltan kimondanák érzéseiket. Éppen ezért tartja az írónő az egyik legfontosabb feladatának, hogy a szavak erejével hangot adjon az emberek belső világának. Japánban senki sem tanítja meg a gyerekeknek, miként fejezhetik ki érzelmeiket – és talán nem véletlen, hogy a cseresznyevirágok földjén a világon az egyik legmagasabb az öngyilkossági arány.

AZ ÉJ SZERELMESEI
A 2011-ben megjelent Az éj szerelmesei című regénye álomszerű és gyengéd, mégis fájdalmas történet egy nő élete mélypontjáról, aki nem biztos abban, érdemes-e megpróbálni feljutni a felszínre. A főhős, a félénk és magányos Fujuko, szabadúszó lektorként éli mindennapjait, és 35 évesen kétségbe vonja, hogy képes lesz-e még érezni.
Kapcsolatai a külvilággal alig léteznek, ám egy véletlen találkozás Micuzuka fizikatanárral felébreszti benne a kíváncsiságot. A férfi mesél neki a fényről, és Fujuko lassan más megvilágításban látja életét; felszínre kerülnek múltjának fájdalmas emlékei. Vajon lesz-e ereje ledönteni az őt körülvevő falakat?
A regény a modern kor segélykiáltása: a magányos, tehetetlen, másoktól rettegő emberek életének tükre. Mégis költői, mégis szép, és ott rejlik benne a remény – a lehetőség, hogy fel lehet állni, és hogy lehet másképp élni.
FORDÍTÁS
Mayer Ingrid, Az éj szerelmesei fordítója elárulta, hogy a könyv fordítását leginkább az a kritika érte, hogy a szerző fonetikusan rögzíti a hétköznapi, spontán beszédet, gyakori témaugrásokkal. A fordító a szerző előtt megerősítette, hogy mindez tudatos alkotói szándék: Kavakami a hétköznapi nyelvet kívánta hitelesen megörökíteni. Regényeiben a leíró részek általában tokiói, míg a párbeszédek oszakai nyelvjárásban íródnak. Mayer Ingrid beavatott minket a nyelvi finomságokba: az oszakai nyelvjárás a kanszai dialektus egyik legismertebb változata, híres élénk, dallamos ritmusáról, vidám hangulatáról és a humorhoz kötődő karakteréről.
A nyelvi humor nem csupán stilisztikai eszköz: a szerző is megerősítette, hogy egész életében édesanyja elvesztésétől rettegett, aki 2024-ben hunyt el. Kavakami szerint az oszakai humor segítette át leginkább a veszteségen, és mutat rá arra, hogy milyen fontos szerepe lehet a humornak a fájdalmas élethelyzetekben is.
SZEMLÉLETVÁLTÁS
A szerző sokat beszélt arról a szemléletváltásról, ami Japánban, de máshol is végbement az elmúlt években: a MeToo-mozgalomra vezette vissza, hogy elkezdtek figyelni az ázsiai nők hangjára. A MeToo-mozgalom hatására a többségi társadalom is kezdett ráébredni arra, hogy annyira talán nincsenek biztonságban, nem biztos, hogy annyira megkérdőjelezhetetlen az, amiben benne vannak” – magyarázta. Azt is elmondta, hogy sok könyvet olvasott már, amiben férfiak írnak a férfiak bánatáról, úgy érezte, itt az ideje végre meghallgatni a nőket is.
Kitért arra is, hogy a japán társadalom „még mindig elfogadóbb és megengedőbb a férfi szexualitással szemben”. Japánban „a nő tárgy”. Rengeteg szexbolt, bár, klub van, amit használni lehet, egészen a közelmúltig bármilyen éjjel-nappali boltban lehetett pornóújságot árulni. „Simán elképzelhető, hogy két férfi vesz magának egy nőt, de visszafele ez nem működik” – jegyezte meg.
ÚJ MAGYAR NYELVŰ FORDÍTÁS
A Kavakami-rajongóknak nem kell sokat várniuk: 2026 első felében jelenik meg az írónő következő magyar nyelvű regénye, a Nacu nyara. A mű 2008-ban került a japán könyvesboltok polcaira, angol fordítása pedig 2020-ban látott napvilágot (Breasts and Eggs), és rövid idő alatt nagy siker lett.
VÉGEZETÜL
A rendkívül informatív és kedélyes hangulatú könyvbemutató a közönség kérdéseivel zárult. Kavakami Mieko útravalóként azoknak is tanácsot adott, akik jó írókká szeretnének válni, és nem sablonos témákat keresnek: soha ne másoknak akarjanak megfelelni, hanem önmaguknak. Akkor érdemes írni – mondta –, ha az ember a „vérét adja” a történetért, mert így biztosan megérinti majd az olvasókat is. Hiszen „az ember nem művész lesz, hanem a művészet ragadja őt magával”.
A japán sztáríróval eltöltött két óra igazi megtiszteltetés volt, még a 32 fokos, fülledt melegben is – felejthetetlen élmény, amelyért hálásak lehetünk.