Nehéz megmondani, mikor szabad kimondani, hogy tehetséges egy gyereksportoló.
A budapesti Grund FC-t és a csapatnál folyó tehetséggondozást bemutató sorozatunk harmadik részében az egyesület két fiatal edzőjét kérdeztük a műhelytitkaikról. Gyurácz Gábor (48), aki Egerben szerezte meg a szakedzői diplomát, az U16-os és U17-es csapatért felel.
Barka Fülöp (23) pályakezdőként megkapta az összes Bozsik-korosztályt, vagyis az U7-es, az U9-es és az U11-es csapatot, sőt, már az U13-asokkal is dolgozik.
Azt mondják a Grundra, hogy nevelőegyesület, hiszen nincs felnőttcsapata. Jó ilyen helyen edzősködni, vagy jobb lenne ott, ahol látni a legfelsőbb elérhető szintet, a felnőttcsapatot?
Dolgozni itt érdemes igazán, mert itt a futballért meg a gyerekekért dolgozunk – mondja Gyurácz Gábor, majd azzal folytatja, hogy minden egyes kisgyerekből a lehető legtöbbet akarják kihozni, mind szakmailag, mind emberileg.
Fülöp, ön a fiatalabb, pályakezdő még. Jó hely ez a karrierje elindításához?
Úgy érzem, hogy ez egy jó indulás, sokan támogatnak, meg örültek nekem. És ahogy Gábor az előbb mondta, igazából csak gyerekekkel érdemes foglalkozni, ahhoz pedig itt minden adott.
Nagy a teher önökön, hiszen egész pici gyerekekkel foglalkoznak, majd kamaszokkal, ami még nehezebb feladat. Ha valamit rosszul csinálnak, az maradandó sebeket okozhat nekik.
Ha nem megfelelő alapokra építkezik egy játékos, akkor ő nem fog, vagy nagyon nehezen fog tudni eljutni felnőttkorára az első osztályba, a válogatottba. Sajnos, ennek ellenére a gyerekfoci egyelőre nincs a fókuszban.
Sőt, gyakran összekeverik az utánpótlás-labdarúgást a felnőttel, holott szerintem ez szinte két külön sportág – folytatja a gondolatot Fülöp. Nyilván a felnőtt futballra készítjük fel a gyerekeket, de rengeteg dologban nem lehet összehasonlítani a két „szakágat”, vagy nem is tudom, hogy fogalmazzam meg ezt.
Itt mozgásokat meg technikai elemeket tanítunk a gyerekeknek – magyarázza a részleteket Gyurács Gábor. Nyilván a hibajavítás, vagy az, hogy ne rögzüljenek rossz technikák, teljesen más jellegű munka, mint később, felnőtt szinten mondjuk az átlós védekezés vagy a letámadás tanítása. Az, hogy egy kisgyerekből kiemelkedő labdarúgó legyen, 10-12, vagy akár 15 év munkája, attól függően, hogy érik a fiatal.
Arról még nem is beszéltünk, hogy önök pedagógusok is, és a gyerekek a társadalmi együttélésről sok mindent önöktől tanulnak meg. Azt például, hogy a csapat tagjai számíthatnak egymásra, és hogy mindent meg kell tenni a többiekért. Szerintem ez legalább annyira fontos, mint hogy tud-e egy egyeneset rúgni a labdába.
Nagyon fontos, hogy jól érezze magát itt a gyerek – mondja Barka Fülöp. Éreznie kell, hogy befogadja a közösség, és hogy az edzője figyel rá. Ha rossz a viszony kettejük között, akkor az tönkre tudja tenni a gyerek hétköznapjait. Ha viszont bizalmi kapcsolat van közöttük, akkor az az egekbe emelheti a fiatalt.
Mivel nagyon sok időt töltünk a gyerekekkel, mi akár segíteni is tudunk a szülőknek a nevelésben, főleg, ha hasonlóak a céljaink – zárja a gondolatot Gábor.
Mindezek mellett jut idejük a tehetséggondozásra?
Szerintem ez egy nagyon nehéz kérdés – feleli Fülöp. Nem csak a magyar foci, hanem a világ labdarúgása sem tudja a jó választ arra, hogy mikor és hogyan lehet kiszúrni a tehetségeket, és hogy kivel érdemes az átlagnál többet foglalkozni. Olyan szakember kell hozzá, akinek már sok a tapasztalata, és jó szeme van a labdarúgáshoz. Persze, az is fontos kérdés, hogy mit értünk tehetség alatt.
Akinek már több évtizedes szakmai múltja van, az egy-két edzés után meglátja, hogy melyik az ügyes gyerek a csapatból – adja meg a választ a kérdésre Gyurácz Gábor. De ugye, egy fiatal felkészítése 10-15 évig tart, amihez kell a család támogatása, meg a kisfiú vagy a kislány megfelelő személyisége a hosszú évekig tartó kemény munkához. Úgyhogy egy kicsi gyerek esetében szerintem nem szabad kijelenteni, hogy nagy focista lesz belőle, mert annyi minden történhet addig az életében. Én még a 16 éves gyerekeimről sem merném 100 százalékos biztonsággal kijelenteni, hogy sikeres felnőttjátékos lesz belőlük.
Figyelni kell, hogy milyen fejlődési íve van egy gyereknek, és ha megáll valamiért, akkor annak ki kell deríteni az okát – folytatja Fülöp. Tudni kell, hogy a fejlődés nem folyamatos, abban vannak jobb és gyengébb szakaszok.
A biológiai érettséget is bele kell kalkulálni a dolgokba – teszi hozzá Gábor. Jellemző történet, hogy valaki később érik, és bár ügyes, emiatt kiszorul a csapatból. A nagy növésű, korán érő játékosoknak szavaz bizalmat az edző, mert nyerni kell már az utánpótlás-bajnokságban is. Pedig az edzőknek és a szülőknek tudniuk kell, nem az a fontos, hogy hányadik helyen végzünk, hanem hogy fejlődjenek a fiúk, a lányok.
Szerintem ez tévút, ami a magyar labdarúgásban van – fogalmaz kissé keményebben Barka Fülöp. Már U16-ban klubérdek van, és meg kell nyerni a bajnokságot. Egyébként azt szoktam mondani a gyerekeknek a mérkőzés előtt, hogy csak nekem nem számít az eredmény, nekik igenis számítson, akarjanak gólt lőni, és győztesen lejönni a pályáról. Persze az edző is győzni akar, de tudnia kell, hol a határ, és a győzni akarása nem mehet a gyerekek rovására. Nem lenne szabad megtörténnie annak, hogy egy meccsre benevezett gyerek csak azért nem játszik egy percet sem, mert egy góllal meg akarom verni a szomszéd falu csapatát. Ahol ez előfordulhat, az már nem utánpótlásfutball.
Azért előbb-utóbb kimondják egy gyerekről, hogy tehetséges, vagyis kiemelkedik a többiek közül. Mi történik ez után?
Ettől fogva szinte naponta leülünk a kollégákkal, és megbeszéljük, hogy melyek a gyerek sajátosságai, és mit kell rajta csiszolni, javítani. Figyelni kell a lehetséges buktatókra, például arra, hogy milyen a családi háttér, és hogy mennyire motivált a fiatal. Van olyan tehetséges gyerek, akiben látjuk a lehetőséget, ugyanakkor otthon nem gondolják azt, hogy a sport lenne a legfontosabb dolog, és ez nagyban leszűkíti a játékos esélyeit, illetve a mi lehetőségeinket. Azt javaslom, hogy az apukák, anyukák legyenek türelmesek, nagyon-nagyon támogassák a csemetéjüket a sportban, és keressék a kapcsolatot velünk, szakemberekkel – zárja a fiatal tehetségekről és a tehetséggondozásról szóló beszélgetést Gyurácz Gábor, a budapesti Grund FC edzője.
