Ha valaki azt gondolja, hogy a 40 fokos nyarak kizárólag a 21. század sajátjai, érdemes fellapoznia egy 93 évvel ezelőtti újságot. A Friss Újság 1933. augusztus 13-i száma olyan részletességgel számol be a hőségről, mintha a 2026-os nyár krónikája lenne: az emberek az utcán ájulnak el, a mentők alig győzik a munkát, a város „gőzfürdővé” válik, a kukorica fonnyad, az orvosok pedig arra kérik az embereket, hogy kerüljék a zsíros ételeket és lehetőleg hűvös helyen tartózkodjanak.

1933-ban Budapesten a mostanihoz képest alacsonyabb, 34–35 Celsius-fokos csúcshőmérsékletekről írtak, a korabeli cikk szerint a 60 százalék feletti páratartalom miatt viszont az emberek úgy érezték magukat, „mintha gőzfürdőben lettek volna”. Akkoriban ez rendkívüli időjárási eseménynek számított, amely országos hírré vált.

A 2026-os nyár azonban már egészen más léptéket képvisel. Június végén Magyarország történetében először mérték a 42 Celsius-fokot, majd július végén és augusztus elején ismét 36–39 fokos, helyenként 40 fok körüli hőmérsékletek alakultak ki, miközben újabb hőhullám érte el a Kárpát-medencét.

A különbség viszont nem csupán néhány fok. Míg 1933-ban egy-egy extrém nap számított szenzációnak, napjainkban a hőhullámok hosszabbak, gyakrabban ismétlődnek, és egyre magasabb maximumokat produkálnak. A trópusi éjszakák – amikor a hőmérséklet 20 fok alá sem csökken – ma már szinte minden nagyobb nyári hőhullám velejárói, így a szervezet éjszaka sem tud megfelelően regenerálódni.

Az is figyelemre méltó, hogy a korabeli újságban már szinte minden olyan probléma megjelenik, amelyet ma is a hőség következményeként emlegetünk. A mentők túlterheltsége, a kiszáradás, a napszúrás, a hőguta, a mezőgazdasági károk és a vízellátás nehézségei mind szerepelnek a beszámolóban. Ami 1933-ban még rendkívüli esemény volt, az 2026-ban sok tekintetben a nyári valóság részévé vált.

A mostani hőség ráadásul már nemcsak az emberek egészségét, hanem az ország infrastruktúráját is próbára teszi. A rendkívüli szárazság miatt történelmi mélységbe süllyedt a Duna vízállása, ami már az energiatermelést is érinti: a paksi atomerőmű teljesítményét csökkenteni kellett a hűtővíz hiánya miatt.

Éppen ezért különösen érdekes visszaolvasni a Friss Újság 1933. augusztus 13-i tudósítását. Bár a világ rengeteget változott, a sorok között ma is ismerős érzések köszönnek vissza.

A cikk szövege itt olvasható:

Kissé enyhült az elviselhetetlen hőség

Tömegével szedte áldozatait a nagy forróság

Friss Újság, 1933. augusztus 13., vasárnap

Az afrikai forróság szombaton enyhült valamivel, de még elviselhetetlenebbé lett, mert a levegő tele volt vízpárával. A néhány fok melegkülönbséget egyáltalán nem lehetett észrevenni, az emberek csak azt észlelték, hogy nehéz a lélegzésük, csurog róluk a verejték, és a gyorsabb mozgás felér a kínszenvedéssel.

Szombaton délben 32 fok volt a hőmérséklet, délután 2–3 óra tájban azonban felemelkedett 34–35 fokra. A levegő páratartalma szokatlanul rendellenes volt, meghaladta a 60 százalékot, pedig a nagy meleget csak akkor lehet elviselni, ha a páratartalom nem több 40 százaléknál. Budapesten ilyen körülmények között úgy érezték magukat az emberek, mintha gőzfürdőben lettek volna.

Az égboltozat déltől kezdve állandóan borús volt, és délután 3 óra tájban az eső is megeredt. Gyenge, kis permetező eső volt ez, amelynek nyomai pillanatok alatt eltűntek a forró pesti aszfaltról, és a gyér vízcseppek nem hoztak semmi enyhülést. Utána a gyenge felhőzet hol sűrűsödött, hol szétoszlott, valami bágyadt szellő is lengedezett, de ez sem enyhítette a forróság okozta kínzó érzést.

A Meteorológiai Intézet jóslása nem ígér sok jót. Némi enyhülést remélhet az ország északkeleti része. A Kárpátokon túl ugyanis hűvös a levegő, de ezek a légtömegek nem tudnak áthatolni a hegyeken, és csak lassan szivárognak dél felé a magyar medencébe.

A kánikula csak lassan halódik, remélhetőleg napról napra csökkenni fog a hőmérséklet, de az sincs kizárva, hogy újabb hőhullám fog jelentkezni, amely a forróságot még elviselhetetlenebbé teszi. Az időjárási jóslás arra is számít, hogy kisebb-nagyobb zivatarok lesznek, de ezek sem igen fogják csökkenteni a hőséget. Egyáltalán bizonytalan, hogy meddig tart az afrikai forróság, és mikor következik a várva várt hősüllyedés.

Tömegesen szedik áldozataikat a forróság okozta betegségek

A nagy meleg nyomában komoly, de szerencsére eddig még enyhén fellépő betegségek jelentkeztek. Az orvosok megállapítása szerint az emberek tömegesen kaptak gyomor- és bélbetegségeket. A nagy forróságban a zsíros ételek és a nyers gyümölcsök okozzák a gyomormegbetegedéseket.

Meglepő módon a náthaláz is fellépett, mégpedig rendkívül makacs formában. Az emberek ezrei járnak-kelnek Budapesten és az országban, és arról panaszkodnak, hogy a nagy melegben meghűltek és erős náthában szenvednek. Az orvosok aszpirinkezelést és levegőváltozást ajánlanak a betegség ellen, de hát az utóbbihoz pénz kellene, amiben azonban kevés részük van manapság az embereknek.

Kiütéses megbetegedések is felléptek, amelyek hasonlítanak a forró égöv alatt tapasztalható ekcémákhoz. Viszketős és erősen gyulladt, vizes pattanások lépnek fel a bőrön, amelyek kellemetlen és fájdalmas érzést okoznak. Ezek az ekcémák gyomorrontással függnek össze, és az orvosok azt ajánlják, hogy először is a zsíros táplálkozást kell beszüntetni, tartózkodni kell a folyadékok nagy mértékben való élvezetétől, és lehetőleg hűvös helyen kell tartózkodni.

A mentők nem győzik a munkát

A hőség következtében óriási módon megszaporodott a mentők munkája. Tegnap több mint kétszáz esetben nyújtottak elsősegélyt. Az emberek a nyílt utcán estek össze, szerencsére azonban az esetek nagy része könnyű természetű ájulás volt csupán, és mindössze hét embert kellett kórházba szállítani napszúrás okozta megbetegedéssel és hőguta miatt.

A vízszolgáltatás általában szombaton is kifogástalan volt, a budai hegyvidéken azonban és a környéki városokban kisebb-nagyobb zavarok fordultak elő. A Vízművek vezetősége azt a magyarázatot adta, hogy a vízvezetéket nagyon erősen vették igénybe, ez okozta átmenetileg a vízszolgáltatási zavarokat.

A hőség a mezőgazdaság szempontjából eddig még nem okozott rendkívüli bajokat, sőt ellenkezőleg, a cséplés tekintetében még jól is jött. Bajok csak akkor következnének be, ha a forróság és ezzel a szárazság tovább tartana, mert ezt a kapásnövények alaposan megsínylenék. A kukorica- és burgonyatermés bőséges esőt kíván. A kukorica szemlátomást fonnyad, és a csövek fejlődése megállott. Gyors időváltozásra lenne szükség, hogy a bajokat elkerülhessük.

Szombat este 8 és 9 óra között a budai hegyek felől sötét viharfelhők tornyosultak a főváros fölé. A Gellérthegyi Citadella fölött szokatlan szépségű villámlás kápráztatta a pesti Dunaparton sétálókat.

És egy hirtelen fordulattal hűs szellő hozott enyhülést a napok óta szinte elviselhetetlen forróságra.

Szombaton délután 1 óra tájban váratlanul felhőszakadásszerű záporeső vonult el Orosháza fölött. A záport sűrű villámlás kísérte. A nagy hőségben igen sokan fürödtek a község mellett lévő ingyenstrandon. A fürdőzők az eső elől a fák alá menekültek.

Blaskó Mihály 10 éves, Szabó József 11 éves és Szabó Sándor 6 éves kisgyermekek egy kocsi alá bújtak a vihar elől. A kocsiba belecsapott a villám, s a három gyermek közül Blaskó Mihály azonnal meghalt, míg Szabó Józsefet és Szabó Sándort eszméletlen, súlyos állapotban szállították a mentők orvoshoz.

*A borítókép minőségét AI segítségével javítottuk.