A Budai-hegység egyik különleges természeti látványossága, a solymári, más néven Jegenye-völgyi vízesés nemcsak kirándulóhelyként vonzza a természetjárókat, hanem egy letűnt fürdőkultúra emlékét is őrzi. A vízesés környékén egykor népszerű erdei fürdő működött, amelynek ma már csak a maradványai idézik fel a régi idők hangulatát.
A Solymár közelében található vízesés környezetében a patak vizét egykor felduzzasztották, és a lezúduló víz alatti részen fürdőhelyet alakítottak ki. A hűs erdei fürdő különösen kedvelt volt azok körében, akik a nyári melegben a természet közelségében szerettek volna felfrissülni. A fürdő a múlt század első felében működött, és a környék egyik kedvelt pihenőhelyének számított. A rendelkezésre álló visszaemlékezések szerint az 1930-as évektől az 1940-es évekig fogadta a látogatókat, mielőtt a második világháború pusztításai véget vetettek volna ennek a korszaknak.
Vízesés, erdei ösvények és múltidéző romok
Bár az egykori fürdő már nem fogad vendégeket, a helyszín ma is izgalmas úti cél lehet azoknak, akik Budapest környékén keresnek természetközeli kirándulóhelyet. A vízesés és a Jegenye-völgy erdős környezete kellemes kikapcsolódást kínál, a régi fürdő maradványai pedig történelmi hangulatot adnak a sétának. A solymári vízesés szépsége az év különböző időszakaiban is más arcát mutatja.
„A kirándulás során érdemes felkeresni a közeli Rózsika-forrás környékét, ami ilyenkor gyönyörű, még akkor is, ha a forrásból nem jött víz legutóbb, de annál több volt a Paprikás-patakban” – mondta lapunknak Dr. Kiss Róbert Richard Prima Primissima-díjas turisztikai szakújságíró, aki családjával kereste fel a gyönyörű budai természeti kincset.
