Úgy tartják, Pilinszky Jánost megszólaltatni nem kis kihívás, hisz a 100 éve született költő a 20. század egyik legtitokzatosabb magyar alkotója. Oberfrank Pál Pilinszky-estjét lélegzetvisszafojtva követte az este a Klebelberg Kastély teltházas közönsége.
Parkolni csak a templomnál lehetett péntek este, az udvaron talpalatnyi helyet sem találtunk. Pont ideális méretű a színházterem – nem kicsi és nem óriási, éppen akkora, mint egy jókora szalon. Lehetünk néhány tucatnyian, akik Pilinszky verseivel kívánjuk kezdeni a péntek estét. Az első sorba még egy miniszter is jutott.
A színpadon dolgozószoba, a díszletet a kint parkoló furgon alapján Veszprémből hozhatták, ahol az est előadója a színidirektor. Barátságos fényű állólámpa, íróasztal könyvekkel megpakolva, fekete telefon, piros paraván. Az egyetlen mai holmi a jókora monitor. Nem öncélú az ittléte: hol a csillagos ég, hol a költő portréja látható rajta, hol pedig bejátszások tűnnek fel régi interjúkból. Az ikonikus garbói egyikében mesélő Pilinszky szól mindenről: szobájáról, a világról, holokausztról, háborúról, Istenről, szerelemről, gondolkodásról, hitről. Némely mondatát egy-egy verssel viszi tovább Oberfrank Pál. Aki úgy mond Pilinszkyt, hogy minden bizonnyal a költő is örült volna neki. Titokzatos, fájón nyugtalanító és továbbgondolásért kiált minden vers, minden sor.
A művész nincs egyedül a színpadon: vele van Pásztor Márk is, aki hol prózában, hol gitárral a kezében, dalban idézi meg Pilinszky Jánost. Neki jut a költő szelídebb, angyalibb világa.
A Találkozás Pilinszkyvel est csak a nyitánya volt a Klebelsberg Kastély Magyar Kultúra Hetére szervezett programjainak. Szombaton Szenvedély és hűség címmel Zrínyi Ilonát kelti életre Hedry Mária monodrámája, vasárnaptól pedig Kastélymesék címmel rendszeresen különleges előadásokkal várják a kisebbeket. Ez egyébként sorozat lesz, első alkalommal Tóth Krisztina bábművész előadása láthatják a gyerekek.
