A Képező Galéria február 8-tól invitálja a vendégeit a legújabb kiállításának megtekintésére.
A test és lélek közti kölcsönhatás megjelenési lehetőségeit a Test&Lélek metafizikája című kiállításon hét kortárs képzőművész járja körül, akik festményeiken és szobraikon az idealizált body image-t hátrahagyva közelítenek egy kinézetünkkel kialakított őszintébb viszony felé. A kiállító művészek a saját test-lélek-megélésüket tárják a befogadó közönség elé, így vetve fel azt a platonikus kérdést: vajon a test a lélek börtöne? A kiállítás kurátorát, Bacsek Júlia művészettörténészt kérdeztük az április 5-ig látható elgondolkodtató, ugyanakkor szellemes kiállításról.
Milyen koncepció mentén jön létre a kiállítás?
A test és lélek téma volt a galéria kiindulási koncepciója, ezzel kerestek meg a szervezők. Én választottam a végső címet, mivel érdekes, hogy a corpus, a test egy konkrét dolog, míg maga a lélek megfoghatatlan, spirituális, ami minden embert foglalkoztat. Mindenki számára mást jelent a lélek, mint ahogy minden kultúrában is másként szimbolizálták. A metafizika a tapasztaláson túli jelenséget jelenti. A Képező Galéria szervezői egy nagyon izgalmas programsorozatot találtak ki, hiszen a kiállítás a Belőlem Soul! programsorozat része. A programok szervesen kötődnek a Test&Lélek metafizikája című tárlathoz, amely a létezés két ellentétes minőségének ambivalens viszonyát járja körül. Művészetterápia, interaktív tárlatvezetés, beszélgetések, művészettörténész-előadás kapcsolódik a kiállításhoz egészen április 5-ig. A Belőlem Soul! programsorozat elnevezése játékosan a zenei stílusra is utal. Lesz művészettörténeti előadás is, amelyben konkrétan megvizsgálják a különböző korok divatideálját egészen eljutva napjainkig.
Megcéloz konkrétan egy korosztályt a kiállítás?
Azt gondolom, hogy mindenkinek szól ez a kiállítás, kortól függetlenül. A képeket úgy választottam ki, hogy a gyerekek számára is befogadható legyen, mivel a galériának sok gyerekprogramja van.
Az alkotások anyagát tekintve vannak kimondottan egyedi megoldások. Csak tartalmi megkötése volt a kiállítandó tárgyaknak?
Volt olyan alkotó, aki fára erősített textilre dolgozott. Különböző formavilágok, különböző matériák vonulnak fel a kiállításon. Fülöp Gábor fából faragott szobra, vagy Könyv Kata bútorlapszivacs-mikroplüssből készített alkotásai nemcsak anyagban, hanem formavilágban is különlegesek. Nem a sablonos, keretes képet mutatják, hanem testrészeket ábrázolnak, azoknak egyes részeit, kiemeléseit mutatják némi absztrakcióval.
Hogyan választották ki az alkotókat?
Azért választottam ennek a 7 alkotónak a munkáit, hogy erősítsük a játékosságot, a különböző aspektusokat, hiszen minden ember máshogy gondolkodik erről a témáról, és másféle eszközt választ az önkifejezéshez. A kiállító művészeknek nagyon szimpatikus volt a galéria működése, ami nem pusztán egy projektgaléria kiállítótérrel, hanem ennél több, hiszen különféle foglalkozásokat tartanak, amelyek a kiállítás témájához kapcsolódnak, és különböző módon szólnak a korosztályokhoz. A kiállító művészek alkotásaikban a test és lélek kapcsolata egyértelműen megjelenik. Van, akinél a testiség hangsúlyosabb, van, akinél a lélek, de egy biztos, hogy ez a két esszencia egymástól elválaszthatatlan.
Hogyan áll most a test és a lélek viszonya Ön szerint?
Azt gondolom, hogy napjainkban végre eljutottunk a bodypozitivitáshoz, amikor az elfogadás a lényeg: mindenki úgy szép, ahogy van. My body my soul. Mindenkinek engedjük meg, hogy úgy használja a testét és érezze jól magát, ahogy azt választja, és ne egy társadalmi közízlés, ideakép alapján. Azt gondolom, hogy az elfogadás útján vagyunk, bár biztos, hogy különböző gazdasági okok és a divatipar is időnként ránk akar erőltetni egy ideális testképet, de napjainkban már megvan a választásunk, hogy kövessük a saját harmonikus reprezentációnkat. A test folyamatosan változik életünk során, ez nőket és férfiakat egyaránt érint. A testünkkel történő változások a részünkké válnak. Választhatjuk azt, hogy a történésekkel és az idő nyomaival megbarátkozunk, együtt élünk és az önképünk részévé tesszük. Az sem baj, ha a testünket műtéti beavatkozásokkal változtatjuk, elfogadás van ma már ezzel kapcsolatban. A kiállítással ezt a gondolatot próbálom erősíteni.
Főleg nőket érintenek a témák?
A tárlat nemcsak nőknek szól, bár azt gondoljuk, hogy a nők többet foglalkoznak a testükkel, de a férfiakat ez a téma ugyanúgy érinti. A 7 művészből 3 férfi alkotóként reprezentál. Van kollázs, vegyes technikával készült alkotás is, amelyben egy gyermekkori fotó is megjelenik, hiszen a téma, a test változása átível az egész életünkön. Benyovszky-Szűcs Domonkos képein főleg a szexust erősíti fel. Szurcsik József Önmagát kereső című képe pedig a gondolkodó embert jeleníti meg az én olvasatomban. Az érintést, a testiséget, a lelki folyamatok ábrázolását állították fókuszba a tárlat művészei.
