A Margit híd budai hídfőjénél áll egy ház, amely kívülről szinte észrevétlenül simul bele a körút forgalmába. Pedig falai között ott rejtőzik a dualizmus Budapestjének a lendülete, Steindl Imre keze nyoma – és egy 21. századi tévésorozat kulisszavilága. A Margit körút 1. nem csupán cím a térképen, hanem élő időréteg.
A budai Margit körút 1. alatti lakóház a főváros történelmi városszövetének egyik kevésbé ismert, mégis izgalmas épülete. A ma már lakóházi funkciót betöltő épületet Steindl Imre, a 19. század egyik legjelentősebb magyar építésze tervezte, és 1880-1882 között épült a mai II. kerületben. A ház építtetője Sierbán Irma volt, ami önmagában is figyelemre méltó, hiszen a korszakban ritkább volt, hogy női megrendelő álljon egy ilyen beruházás mögött. Az 1880-as évek Budapestje éppen a nagy átalakulás időszakát élte: a főváros rohamosan terjeszkedett, a budai oldal pedig egyre inkább bekapcsolódott a modern nagyvárosi vérkeringésbe.
Steindl Imre: a neogótika mestere a háttérben
Steindl Imre neve talán minden budapesti polgár számára ismerősen cseng, elsősorban azért, mert ő tervezte a ma a város ikonikus jelképévé vált Országházat – a monumentális, neogótikus parlamenti épületet a Duna pesti partján, amelyet kortársaival együtt korának legjelentősebb alkotásának tartanak.
Steindl (1839–1902) eredetileg a budapesti Műegyetemen tanult, majd tanárként is tevékenykedett. Eklektikus művész volt, a magyar historizáló építészet egyik legkiválóbb, egyéni képviselője. Bár legismertebb műve a Parlament, számos más épület – például egyetemi épületek és templomok – fűződik még a neves tervező nevéhez.
Egy ház a Budai Nagykörút születésének idejéből
A Margit körút 1. alatti épület építése nagyjából egybeesett Budapest városfejlődésének egy fordulópontjával. A Margit körút akkoriban már nem volt erősen beépített, inkább a város határán fekvő lakóövezetként indult, de a 19. század végére egyre inkább a városias építkezés része lett.
Az épület maga 1880 és 1882 között készült el – a Budapest100 adatbázisa szerint -, ez a kor sok más eklektikus, polgári bérházi építkezését is jellemzi, ekkor a főváros folyamatosan bővült és új lakónegyedek születtek.
Steindl másik arca – nem csak grandiózus épületek
Érdekes paradoxon, hogy Steindl Imre, aki oly monumentális alkotásokkal írta be nevét Budapest történetébe, mint az Országház vagy számos egyetemi épület, olyan visszafogott, mégis karakteres házat is tervezett, mint a Margit körút 1. Ez rávilágít arra, hogy életműve nem csak a nagyszabású közületekben és templomokban teljesedett ki, hanem a polgári lakóházak építésében is.
Miért érdekes ma ez a ház?
Bár nem mindig kerül reflektorfénybe, a Margit körút 1. alatti épület remek példa arra, hogyan formálódott a budai városszövet a 19. század végén. A története részben az építészről, részben pedig a városról szól: egy olyan korszakról, amikor Budapest gyorsan nőtt, és amelyben az építészet – legyen szó grandiózus parlamenti tervekről vagy egy polgári lakóházról – a város fejlődésének aktív részese volt.
Ma a ház még mindig lakófunkciót tölt be, emlékeztetve mindannyiunkat arra, hogy a város története nemcsak a legismertebb nevezetességek mögött rejlik, hanem olyan visszafogottabb, ám annál tartalmasabb épületekben is, mint ez a kis budai lakóház.
A ház, amit az egész ország megismert
2013-ban indult el az RTL Klub napi sorozata, az Éjjel-Nappal Budapest, ami hamar generációs jelenséggé vált. A sorozat egyik központi helyszíne egy budai lakás volt – mégpedig itt, a Margit körút 1. alatt.
A produkció a ház egyik, közel 240 négyzetméteres lakását bérelte, és éveken keresztül itt forgatták a főbb belső jeleneteket. A nézők számára a lakás – Joe lakása – a sorozat egyik ikonikus tere lett. A gang, az ablakból nyíló budai panoráma, a Margit híd közelsége mind hozzájárultak ahhoz, hogy a helyszín vizuálisan is emlékezetessé váljon.
