Budapest 150 – Várostervezés régen és ma címmel tartottak kerekasztal beszélgetést a Keleti Károly utcai Képezőben május 9-én, amelyen részt vett Őrsi Gergely, a II. kerület polgármestere, Dévényi Tamás Ybl-díjas építész, a Margit-negyed szakmai fővédnöke és a kerület lakosai, a közösségi programok szervezői. A beszélgetést Kulcsár Géza urbanista, író vezette.
Kulcsár Géza sajátos várostörténeti múltidézésével kezdődött a kerekasztal beszélgetés, amelyben arra próbált rávilágítani a moderátor, hogy Budapest múltjában hogyan valósult meg a közösségi várostervezés. Budapest városképének az alakulásán nyomot hagyó eseményeket, történelmi emlékeket villantott fel a teljesség igénye nélkül. Beszélt a 150 éves török megszállásról, annak budai emlékhelyeiről, Buda 1686-os ostromáról, a régi városfal szerepéről, az 1838-as nagy pesti árvízről. Kiemelte a Fővárosi Közmunkák Tanácsának városfejlesztő tevékenységét (1870-1944), és annak olyan kulcsszereplőit, mint Andrássy Gyulát, Podmaniczky Frigyest vagy Reitter Ferencet. Kulcsár Géza a közelmúltban megvalósult sikeres közösségi várostervezésre is hozott példát, úgymint a Magdolna Negyed Program Szociális városrehabilitációs kísérlete, amely Alföldi György várostervező nevéhez fűződik.
Dévényi Tamás építész Budapest 150 évvel ezelőtti egyesülésének gondolatával kezdte a beszélgetést. Pest, Buda, Óbuda és a Margitsziget 1873-as egyesülésének mozgatórugóját abban látta, hogy a főváros megerősödve hatalmi és gazdasági kérdésekbe is bele tudott szólni. A városfal egykori jelentőségét is kiemelte, amely mindig fontos szerepet töltött be a korabeli város életében. Nem véletlen, hogy a zsidónegyed a kiskörút mellett, az egykori városfal tövében alakult ki, hiszen a zsidókat nem engedték át a városfalon, ezért annak közvetlen szomszédságában telepedtek le, mondta a polgármester.
Őrsi Gergely polgármester azzal a gondolattal kapcsolódott be a beszélgetésbe, hogy a közösségi várostervezés főváros szinten nem lehetséges, mivel adott a városszerkezet, de mikroszinten minden esély megvan arra, hogy eredményeket lehessen elérni. Ennek érdekében jött létre a Margit-negyed projekt is, ami a Margit körút és környezetének revitalizációs programja. Helyi szintű példaként említette a Hidegkúti utcát is, ahol 46 helyrajzi számmal ellátott épület van, melynek lakói az átmenő forgalom csillapítását kérték. A forgalomkorlátozást először fekvőrendőr-elemekkel, dézsás elkerítéssel igyekeztek megoldani. Később felmerült az utca egyirányúsításának gondolata, amelyet nem lehet anélkül bevezetni, hogy ne néznék meg, hogy ez milyen hatással van a környező utcákra. Az ott lakók ismerik legjobban a lokális problémákat, ezért fontos, hogy a véleményük mindig meghallgatásra kerüljön.
A polgármester a megújuló Radeczky-laktanyát arra hozta fel példának, hogy ha nem akarjuk, hogy a műemlékek elpusztuljanak, akkor át tudjuk alakítani hasznos és biztonságos épületté. Jelenleg nagy erőkkel halad a romos és méltatlan állapotba került műemlék épület felújítása. A mára funkcióját vesztett ház helyén egy olyan szálloda- és irodakomplexum épül, amely tiszteletet állít a múltnak, megőrzi a valós értékeket, és általa újjáéled a Bem tér és annak környéke.
Dévényi Tamás rámutatott arra, hogy az 1920-as években a főváros létrehozott egy alapot, amely által könnyű volt a pályázási lehetőség. A Margit körút fejlesztésére is ekkor került sor, a körúti vállalkozók 25 évre kaptak adókedvezményt, amely hatalmas inspiráció volt akkor. A rendszerváltás lehetőség lett volna arra, hogy a fővárosnak nagyobb legyen a mozgástere, hogy megerősödjön, de sajnos ez nem történt meg. Napjainkban a főváros vezetésének nincs nagyobb beleszólása a város életébe, mint kerületi szinten. Fontos, hogy civil összefogással sokat tehetünk a közvetlen környezetünkért.
Őrsi Gergely a Margit körúttal kapcsolatban kifejtette, hogy annak jellege a történelmi adottságok miatt alakult ki. Az ostrom nagyon sok történelmi nevezetességet elpusztított. A Bauhaus építészeti stílus a kerület több részében kiteljesedett, úgymint a Margit körúti Dugattyús-ház épülete, az Átrium Színház, a Napraforgó utcai kísérleti lakótelep, és Pasarét jó néhány lakóházának esetében. A polgármester a közösségi várostervezéssel kapcsolatban elmondta, hogy mindenképpen kellenek olyan szakemberek, akik látják, hogy mire van szüksége a lakóknak. Ma sokkal gyorsabban változik a világ, mint korábban. Azt is figyelembe kell venni, hogy Budapest lakossága az elmúlt évtizedekben csökkent, az agglomerációba költözés egyre jellemzőbb, ugyanakkor az agglomerációból sokan a fővárosba hozzák a gyermekeiket iskolába. Ez sok problémát hoz magával, amit követni kell a városvezetőknek.
Őrsi Gergely felhívta a résztvevők figyelmét arra, hogy a II. kerületnek kevésbé van egységes identitása, mint a többi kerületnek. Ez már abban is megmutatkozik, hogy az egyetlen kerület, aminek nincs neve, hanem római számmal jelöljük. Természetesen a kerület a főváros budai identitását hordozza, de ez nem egyedi, hiszen több budai kerület is van. Érdekes, hogy a II. kerület kisebb részeiben, mint Pesthidegkúton, Pasaréten vagy a Vízivárosban, megteremtődött az önálló identitás.
A polgármester kitért azokra a jelenlegi problémákra a Margit körúttal kapcsolatban, amivel foglalkozni kell. A körúton megritkultak a kiskereskedelmi funkciók, a kiskereskedelmi tevékenységek leginkább a villamosmegállók közvetlen környezetében koncentrálódnak, és a lepusztult, üres kirakatok borzasztó látványt nyújtanak. „Azt szeretnénk, ha a régi, a gyalogosforgalom számára vonzó kiskereskedelmi és kulturális élet újraindulna ezen a részen. Az önkormányzati tulajdonú üres üzlethelyiségeket, a raktárakat, a műhelyeket szeretnénk megtöltetni élettel, bevonzva az olyan kulturális intézményeket, kiskereskedelmi szolgáltatásokat, amitől a gyalogos forgalom növekedni tud” – hangsúlyozta a kerület vezetője, aki nagyon sérelmezi, hogy a körúton nincs egy könyvesbolt. Azzal kapcsolatban, hogy hangos a Margit körút, azt mondta Őrsi Gergely, hogy a 4-es, 6-os villamosok sínjeit lehet olajozni, de ettől még nem lesz halkabb az autós közlekedés, a járdákat szélesíteni kell, és minél jobban zöldíteni. A 4-es, 6-os villamos útvonalán a leghosszabb megálló nélküli szakasz a Mechwart liget és a Margit híd budai hídfője között van, ami az itt lakóknak nem komfortos, mivel az 50-es években kiiktatták a ferences templom előtti megállót. Az is probléma, hogy túl szűk a körút, a teraszok nem tudnak működni.
A polgármester beszélgetőtársával, Dévényi Tamással ellentétben úgy látja, hogy a civil összefogás a kerületben egyre erősödik, mikroszinten sok közösségi egyeztetés zajlik az önkormányzat és a lakók között. A lakókat megkérdezve kiderült, hogy közösségi kerékpártárolókra, közösségi raktárokra, könyvesboltra, kis alkotói közösségekre van leginkább szüksége az itt lakóknak.
A kerekasztal beszélgetés a jelenlévők aktív ötletelésével folytatódott, annak érdekében, hogy hogyan legyen élhetőbb, szerethetőbb a kerületünk.
