2023. június 8-11 között rendezték meg a 94. Ünnepi Könyvhetet, amely gyakorlatilag a kortárs magyar irodalom legnagyobb eseménye. Munkatársunk a Vörösmarty téren beszélgetett Vörös Istvánnal, az Él-e még Petőfi? című verseskötet szerzőjével. A kötet történetét ismerhetjük meg, s azt is megtudhatjuk, vajon milyen kortárs irodalmi csodák készülhetnek a régmúlt verseiből, a XXI. század gondolataival.
Vörös István költő, prózaíró, kritikus, irodalomtörténész, esszéista – a mai magyar irodalom meghatározó alakja. Ebben a kötetben azt mutatja meg, hogy a Petőfihez kapcsolódó legendákkal érdemes eljátszani, s remek alkotások születhetnek, ha a témához félelem és görcsösség nélkül merünk hozzányúlni.
Miért pont Petőfi?
-A magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja, ráadásul épp 200 éve született. Ezen évforduló alkalmából készült a könyv. Sokan borzadnak az évfordulóktól, de szerintem ez jó alkalom arra, hogy felfrissítsük és esetleg újra gondoljuk Petőfi-képünket. A könyvben egy-egy versének formáját követve, a bennük fölvetett témák mai vetületét írom meg. Több tanár számolt be már arról, hogy ezeket az átiratokat jól tudta használni az eredeti versek tanításához is.
Mennyire fogadnak be egy mai, modernebb átiratot az emberek?
-Szerencsére jó a fogadtatás. Sokakat meglep, és sokakat szórakoztat az, hogy egy mai vers milyen könnyen kapcsolatba tud lépni egy régivel, s hogy a régi tartalmai, tárgyi mozzanatai milyen könnyen megfeleltethetők a maiaknak. A két vers így egymást is értelmezi, és ez a kölcsönösség az eredeti befogadását is segíti.
A könyv borítója rögtön feltűnő, ugyanis Petőfinek nincs megrajzolva az arca. Mi ennek az oka?
-Több borítóterv közül ezt választottuk, mert a bajusz, a haj, a fejforma mégis pontosan felismerhetővé teszi őt. Ez lényegében egybevág a könyv koncepciójával, hiszen a Petőfi-versek körvonalai mögött már az én arcom dereng fel.
Mit jelent önnek Petőfi? Hogyan látja őt?
-Petőfi elképesztően sokszínű költő. Nem lehet valamilyen kritikusi dobozba belekényszeríteni életművét. Egyik nap hazafias húrokat pengetett, de másnap már az őrült szerepét játszva szinte az ellenkezőjét mondta a tegnapinak. Szerelme lobbanékony, próféciái sokfélék. Nem fér be a jófiú-kalapba, lázadó, szemtelen, semmilyen hatalmat el nem ismerő, forradalmár költő volt.
Kérem, beszéljen egy kicsit a könyv tematikájáról.
-A kötet két részből áll. Az első fele Petőfi válogatott verseit tartalmazza, és mindegyik mellett ott van az én átiratom. A helység kalapácsa, a János vitéz, Az apostol, a Tündérálom részletei is szerepelnek, és számos népszerű, rövidebb vers. 1842-től egészen életének utolsó műveiig. A második rész azzal a feltételezéssel játszik el, hogy Petőfi mégsem halt meg 1849-ben, ami persze történelmileg nem állja meg a helyét, ellenben munkahipotézisnek kitűnő. Az immár halhatatlan Petőfi másfél évszázad magyar verseit írja át a saját hangjára és képére. Kassák Lajos, Füst Milán, vagy éppen Nemes Nagy Ágnes verseire is sort kerít.
Mi a könyv üzenete?
-Inkább a verseknek van üzenetük egyenként, de mindegyiknek más. Az üzenet maga a versolvasás. Szeretném, ha többet olvasnának a fiatalok, de a felnőttek is. Mert ez lenne az érdekük. Az élet bizonyos dolgait nem lehet megérteni olvasás nélkül.
Melyik a saját kedvenc verse a kötetből és miért?
-Nem mondanám, hogy van kifejezetten egy kedvencem, viszont vannak művek, melyek jól működnek például a felolvasásokon. Ilyen a Megy a juhász a szamáron átirata, A földúton, vagy a Négy ökrös szekéré, a Nyitott tetejű limuzin.
Bízom benne, hogy minél többen a kezükbe veszik majd a könyvet!
