Az Északipart szerzői részben újdonságokkal és részben pedig a történelmi érdekességek felelevenítésével okoznak izgalmas perceket a Balaton környékén üdülőknek.
Kevesen tudják, hogy az 1600-as években a tengerszint feletti 113 méter magasságot is elérte a tó vízállása, ami azt jelenti, hogy nagyjából 10 méterrel magasabban hullámzott a Balaton, mint most. Az „Északipart” című kulturális és közéleti magazinból rengeteg érdekességet megtudhatunk – számolt be minderről Kiss Róbert Richard Prima Primissima díjas újságíró egy közéleti fórumon. A későbbiekben egyébként a tó üzemi középvízszintjét a tengerszint feletti 104,5 méteres magasságban határozták meg. Érdekes az is, hogy hosszú ideig a déli parton még kevésbé érdekesnek tartott mocsaras rész volt, aztán felparcellázták ezeket. Ennek köszönhetően jellegzetes településszerkezetek alakultak ki, a vasúttal párhuzamosan, egyenes utcák jöttek létre és ezeket felosztották és négyzetrácsos szerkezete lett.
Az Északipart szerzői a Balaton környékén üdülőknek valóban izgalmas perceket okozhatnak. Részben az újdonságokkal és részben pedig a történelmi érdekességek felelevenítésével. A nívós magazin beszámol arról, hogy a somogyi országot egykor hogyan uralta Koppány és mit jelentett a filoxéravész a Balaton környéki szőlősgazdáknak.
Megismerhetjük a tihanyi gyógynövényeket és Fonyód villanegyedébe is betekinthetünk. A magazin érdekessége még, hogy rengeteg régi fotót közöl, hiszen a Balaton környéke valóban izgalmas fotótéma volt régebben is.
Persze éhesek sem maradhatunk, megtudhatjuk, hogyan készül a rántott fogasfilé tökfőzelékkel, az epres francia palacsinta diómorzsával vagy éppen a minimalista desszert.
Évszázadokig hozzátartozott a tó látképéhez ma már nem látható balatoni halászat. Hogy milyen volt a halászok élete, ezt is megtudhatjuk az Északipart c. magazint lapozgatva.
