A kellemes tavaszias időben nagyon sokan eljöttek az élő Betlehemet megnézni a Gercse templomhoz.
Az előadást a Pesthidegkúti Német Nemzetiségi Alapítvány szervezte a 2. kerületi önkormányzat támogatásával. A program után zsíros kenyérrel, pogácsával, bejglivel, forró teával és forralt borral látták vendégül a közönséget.
Az előadás előtt beszélgettünk a forgatókönyvíróval, a darab rendezőjével, a hitoktató Csillag Évával és Schuszter Júliával, aki 2008 óta segít rendezni a darabot és szerepel is benne.
A darabot tavaly itt is előadták már, hol láthatta még a közönség?
Igen, itt tavaly voltunk először, de máshol már sokszor eljátszottuk az előadást. Idén ez az ötödik alkalom. Jártunk már roma családoknál, fogyatékos állami gondozott gyerekeknél, hajléktalanoknál.
Kik a szereplők?
A Szent Imre templom hittanosai, akikkel a főeladásunk 24-én a templomban volt. Van egy aranycsapat, amibe beletartozik Schuster Julcsi is. Velük együtt szerepelünk hosszú évek óta, ők egész komoly színészi produkciót is adnak. Hozzájuk csatlakozik mindig sok-sok kicsi, akik újonnan jelentkeznek.
Tavaly voltak itt élő állatok is az előadáson, idén is lesznek?
Most nincsenek, de a szerepek között van csacsi szerep, a szamár, aki a Szent családot kíséri. Ahogy Julcsi mondta, mindig hozzáírok valamit, hogy minden szereplőnek legyen egy kis szövege, így elég hosszú ez az előadás, teljes terjedelmében háromnegyedórás. Ma egy kicsit rövidebb lesz, mivel nem teljes létszámmal vagyunk. Idén a Szent Imrében 50 gyerekkel adtuk elő, ez volt eddig a legnagyobb szereplőgárda. Itt az aranycsapat van és pár lelkes kicsi, húszan leszünk körülbelül.
Jövőre is láthatjuk Önöket?
Ha meghívnak, akkor örömmel jövünk.
Schuster Júlia is mesélt a csapatról.
“Kicsi társulatunk hosszú évek óta működik. Éva néni a Betlehemes mellett a Passió és az az Irgalmas Szamaritánus történetét feldolgozó játékokat is írt, rendezett már. Felváltva szoktuk ezeket előadni. Húsvét környékén, egyik évben a Passiót, másik évben az Irgalmas Szamaritánust. Attól különleges a csapat, hogy mindenki egészen kicsiként csatlakozik. 2008-ban, amikor ovisként bekerültem Éva néni csapatába, a kíváncsiság volt a legerősebb motivációm. Szüleim pedig örültek – ha 24-én szerepel a gyerkőc, akkor tudnak otthon dolgozni az angyalok a fával. Kislányként vágytam rá, hogy kisangyalból főangyal, majd Mária lehessek. Aztán ezek az évek során szép sorban elérkeztek, majd ittragadtam. Ma pedig már Éva néni munkáját segítem, rendezem a darabot.
Ma már mások a motivációk – nem a kis szerep, nagy szerep a fő kérdés. Sokkal inkább a közösség, és az a csoda, ami maga a karácsony. Ez így eléggé giccsesen hangzik, de azt, hiszem fantasztikus dolog, hogy évek óta ugyanazzal a szöveggel eljátszott játékunk mindig más és más tud lenni. Másokat szólít meg, kicsit más szereplőkön, ezáltal más jellemeken keresztül – és mégis örökérvényű, ahogy maga a karácsony ünnepe is, Krisztus megtestesülésével a középpontban.
Ezt a csodát igyekszünk minden évben a legelesettebbeknek is elvinni. Régebben kórházakban szerepeltünk, mostanában pedig, ahogy említettük roma családoknál, állami gondozott, sérült gyermekeknél és hajléktalan melegedőben is jártunk.
Fantasztikusan hálás a közönség ezeken a helyeken és igazán megrendítő ilyen nehéz sorsú gyerekeknek, felnőtteknek játszani ezt a Szent játékot” – mondta lapunknak.
