A Koller Galéria Budapest legrégebbi és egyik legismertebb művészeti magángalériája. 1953-ban alapította Koller György, akinek később unokája, Köster Dániel vitte tovább a családi vállalkozást, és azóta a magyar művészeti élet meghatározó intézményévé vált. A galériának egy történelmi épület ad helyet a budai Várban, a Táncsics Mihály utcában.
A gyűjteménye elsősorban modern és kortárs magyar művészek munkáira specializálódott, de gyakran nemzetközi alkotók műveit is bemutatja a galéria csapata. Profiljába festmények, szobrok, grafikák és egyéb képzőművészeti alkotások tartoznak. A Koller Galéria fontos szerepet tölt be a magyar művészek nemzetközi színtéren való bemutatásában is.
Számos rangos kiállítást és művészeti rendezvényt szerveznek, amelyek vonzzák a helyi és a külföldi művészetkedvelőket, gyűjtőket és szakértőket egyaránt. A galéria három szinten elhelyezkedő kiállítóterei különleges élményt kínálnak a látogatóknak.
Baránka Eszter galériavezető mutatta meg stábunknak az izgalmas épületet, aminek története összefonódik Amerigo Tot, a híres magyar-olasz szobrászművész nevével, hiszen a világhírű művész egykori műteremháza volt az épület. Ennek köszönhető, hogy a művész tiszteletére egy állandó emlékszoba is várja a galériába érkezőket.
Az emlékszoba létrehozásával a Koller Galéria Amerigo Tot munkásságának összefoglaló bemutatására is vállalkozott. A világ Amerigo Tot néven ismerte meg a magyar származású Tóth Imre szobrászművészt, aki 1909-ben született Fehérvárcsurgón. 1926 és 1928 között Budapesten tanult Helbing Ferenc és Leszkovszky György tanítványaként. Később felvételt nyert a németországi Bauhaus művészeti intézménybe, ahol többek között Moholy-Nagy László tanítványa volt. 1933-ban a nácik fogságából megszökött, s gyalog érkezett Rómába, ahol élete hátralévő részét töltötte. A Római Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíja segítette szobrászatának kiteljesedését; utóbb az intézmény művészeti tanácsadójaként is dolgozott. A művész elit legnagyobbjaival volt kapcsolatban. Salvador Dalíval gyakran találkozott Rómában a Via Marguttán. Sokoldalúságát jelzi, hogy 1960 és 1970 között több filmben is alkalmi szerepben tűnt fel: feledhetetlen karakteralakítást nyújtott Michael Corleone névtelen testőreként a Keresztapa II., valamint A legszebb feleség és a Pulp című filmekben is.
A művész első figyelemfelkeltő munkája a római Termini pályaudvar homlokzati fríze volt, amely a mai napig is látható. 1969-ben visszatért Magyarországra, ahol több nagyvárosban is bemutatta szobrait. Figurális munkái közül a leghíresebb a Csurgói Madonna, amit szülővárosa, Fehérvárcsurgó számára mintázott, s amelynek alakjaiban édesanyját és önmagát formálta meg. Ennek a munkának egyik változata az emlékszobában is megtekinthető. A mikrokozmosz a makrokozmoszban, valamint a Mag apoteózisa két ismertebb alkotása makettjének bronzöntvényét is megnézhettük a picike szobában. A galériavezető felhívta figyelmünket egy fotóra, amely a vatikáni Szent Péter-bazilika Magyarok Nagyasszonya-kápolnája számára készített Történelmi ellipszis című domborművét ábrázolja a művésznek. A kiváló tárlatvezetőnktől megtudtuk, hogy Amerigo Tot alkotásainak egy részét a pécsi Amerigo Tot Múzeum és a fehérvárcsurgói Amerigo Tot Emlékhely őrzi. Érdekes információ, hogy a csurgói szobrász A mag apoteózisa című munkája a mai napig a világ legnagyobb domborművének számít, amely a Gödöllői Agrártudományi Egyetem dísztermében tekinthető meg.
Amerigo Tot halála után a Koller György által alapított magángaléria költözött az épületbe. A galéria névadója 1953-ban hozta létra a Rézkarcoló Művészek Alkotóközösségét (RMAK). E közösség hamarosan fogalommá vált a magyar művészeti életben, illetve a műkereskedelemben. A művészek az RMAK révén szabadabban alkothattak, és sokkal több személyes támogatásban volt részük, mint az állami szférában.
Magyarország első magángalériája 1980-ban nyitotta meg a kapuit a budai Várban, ahol a grafikai munkák mellett szobrok, kisplasztikák és festmények értékesítését és később aukcióját is elkezdték. A galériának nagy szerepe van abban, hogy a kiállítások szervezésével a kortárs magyar művészet hírnevét külföldön terjesztette. Így juthattak például Kass János művei Londonba, Varga Imre alkotásai Velencébe, Bécsbe, Bázelba és Párizsba, illetve Melocco Miklós munkái Hamburgba.
A galéria több mint hatvanfős hazai művészgárdáját olyan nevek és életművek fémjelzik, mint például Barcsay Jenő, Borsos Miklós, Glatz Oszkár, Szalay Lajos, Szőnyi István, Almásy Aladár, Gerzson Pál, Gross Arnold, Gyulai Líviusz, Incze Mózes, Kass János, Melocco Miklós, Majoros Áron, Orosz István, Párkányi Péter, Szász Endre, Taubert László, Varga Imre, vagy Victor Vasarely. A galéria portfóliójában több kortárs külföldi művészt is megtalálhatunk, többek között Marco Veronese, Alejandro Pereyra, vagy Luciano Longo alkotásai is megvásárolhatók.
Augusztus 18-ig volt látható Tóth Ernő nyári kiállítása, amelynek bronzszobrai mesésen groteszk figurákból állnak. A művész világát állatok, madarak, mesefigurák, művészek népesítik be. A galéria általában kéthavonta rendez kiállítást egy-egy művész munkáiból. A szobrok, festmények és rézkarcok mellett fotószekcióval bővült a galéria tárlata, jelenleg hat kiváló fotós képei találhatók a galéria portfóliójában.
„Az irodánk stílusa őrzi a 70-80-as évek hangulatát, de természetesen a legmodernebb technikát használjuk, ami az online műkereskedelemhez és az aukcióinkhoz is elengedhetetlen. De ezen az asztalon dolgozott és ezeken a székeken ült a legkiválóbb művészekkel együtt Koller György mecénás is” – meséli büszkén Eszter, aki kikísér minket a reneszánsz stílusú, különleges hangulatú szoborkertbe, ahonnan lenyűgöző a kilátás is. A kertet a kiváló szobrászművészek alkotásai teszik igazán értékessé.
