A Pasaréti Közösségi Házban mutatták be a Volt egyszer Budán … helytörténeti kiadvány 2. kötetét.
Az első könyv decemberben jelent meg, ebben a kerület 33 városrészéből tizenkettőt mutatottak be, míg a mostani a fennmaradó huszonegyet szemlézi. Ezek javarészt zöld, családi házas, csak részben lakott negyedek. Egy részük évszázadokon át szőlőterület volt, míg más részüket szántóként vagy legelőként használták a korábbi korok emberei – jó részük pedig egykor is erdő volt.
Ebben a kötetben a különböző városrészek épített és kulturális öröksége mellett a II. kerület gyönyörű zöldterületeiről, természeti örökségéről is olvashatnak. A két kötet együtt alkot egységet és ad átfogó képet Buda értékes múltjáról és jelenéről.
A könyvbemutatón most is részt vett Őrsi Gergely polgármester, aki elmondta, hogy a második kerületnek nincs helytörténeti gyűjteménye. Tervek vannak három helytörténeti hely létrehozására: egy külsőt Hidegkúton, egy belsőt Pasaréten és egyet Vízivárosban terveznek elindítani. A vízivárosi már kivitelezés alatt van, az 1953-ban az MDP székház tartozékaként épült bunkerban. Itt digitális és interaktív megoldásokkal rendeznek be egy helytörténeti kiállítást, ami a bunkerben egészen különleges hangulatot fog kapni, és igaz lesz rá, hogy alámerülünk a történelemben.
A könyvbemutató után Viczián Zsófiát, a kötet szerkesztőjét kérdeztük.
Mennyire volt más a második kötet szerkesztése?
A munkamód az ugyanaz volt, a Budai Polgár helytörténeti archívumából dolgoztunk most is. Igazából ami újdonság volt az első kötethez képest, az a zöld terület. Az Épített és természeti örökségünk nyomában a II. kerületben tematikailag egy kicsit más – jórészt mostani képanyagra épül és nem az archívra. Én itt nőttem föl, itt lakom, itt él a családom. Ilyen szempontból egy kicsit nekem személyesebb volt és hát meg volt már a rutinunk.
Könnyebbnek vagy nehezebbnek érezte a munkát?
Tulajdonképpen könnyebb volt mert már tudtuk azt, hogy mi a munkafolyamat, mire kell odafigyelni. Szokták mondani, hogy az embernek másodjára kéne, hogy felépítse a házát, mert az elsőnél még egy csomó olyan hibát elkövet, amiről később rájön, hogy nem úgy kellett volna csinálni. Például most a tartalomjegyzék az kötet elejére került, az elsőnek a végén volt, ami nem volt olyan jó.
A kötet mérete limitált. Emiatt sok minden kimaradt?
Persze, ez egy válogatás. A Budai Polgárból összeállt cikkgyűjtemény körülbelül 730 szöveg volt, és a két kötetben ebből összesen nagyjából 300 jelent meg.
Mondta a polgármester úr, hogy várhatóan lesz egy harmadik kötet is, abban szintén lesznek archív cikkek, vagy az teljesen más tematikájú lesz?
A harmadik kötet, ha lesz, akkor egyértelműen már az oral history (szóbeli történelem) felé mennénk el, tehát nem az épített vagy természeti örökség, hanem az emlékezet lenne a fókuszban. Részben az itt élt híres emberekkel korábban készült interjúk, részben mai visszaemlékezések lennének benne, ez az irány.
