Az Allee bevásárlóközpont Libri könyvesboltjának kávézójában tartott bemutatón a szerzővel Kiss Róbert Richard beszélgetett, humoros kérdéseivel telt ház előtt mutatott rá az újonnan megjelent Arcvonal című regény rétegeire.
Gyarmati-Paor Zoltán igazi vizuális történetmesélő, aki nemcsak a papíron, de a pódiumon is képes volt azonnal megragadni és fenntartani a hallgatóság figyelmét. A beszélgetés során elárulta, hogy az első kötet lezárásakor úgy érezte, mindent kiírt magából, ám a hazai múlt gazdagsága végül újabb alkotásra inspirálta. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a mű nem egy klasszikus, biztonsági játékot játszó folytatás, hanem egy teljesen önállóan is megálló, fajsúlyos történet. Míg a korábbi sikerkönyv a Szent Korona és a körülötte lévő misztériumok körül forgott, addig az Arcvonal cselekménye mögött az abasári régészeti feltárás, valamint Aba Sámuel viharos és intrikákkal teli kora áll kiemelt háttérként, összekötve a múltat a jelennel.
Az Abák eredete is rendkívül érdekes, a magyar történelem kedvelői számára is csemege ez a könyv.
A regény hitelességét nagyban növeli, hogy a szerző videósként személyesen is részt vett az abasári kutatómunkában, a király feltételezett sírhelyénél. Ez a gyakorlati tapasztalat szülte a könyv egyik kulcsgondolatát, miszerint a történelem nem attól igaz, hogy megtörtént, hanem attól, hogy elhisszük.
Az új kötet szakít a Vérvonalra jellemző, tisztán akcióközpontú tempóval, és inkább a mélyebb karakterfejlődésre, valamint az emberi kapcsolatokra helyezi a hangsúlyt. A főhősök, Herceg Roland és Bíró Emma szándékosan nem idealizált, hibátlan karakterek, hanem esendő, hús-vér emberek, akiknek a sorsát egy finoman kibontott romantikus szál teszi még rétegzettebbé.
A szerző egy izgalmas hibrid műfajt teremtett: az Arcvonal egyszerre hordozza magában a krimi, a thriller és a kalandregény elemeit, miközben minden egyes sora mögött kőkemény, szakmailag is abszolút védhető, valós történelmi és tudományos kutatómunka áll. A fikció és a tények ilyen szintű fúziója miatt a könyv az átlagosnál komolyabb figyelmet igényel az olvasótól. A szöveg struktúrája összetett, a párhuzamos szálak és a filmszerűen gyors jelenetváltások olyan szellemi játékot kínálnak, amely folyamatos koncentrációt vár el a közönségtől, cserébe viszont egy rendkívül látványos és sodró lendületű narratívát ad.
A nemzeti identitást, a múlt értelmezését és a királyság mint államforma szerepét is boncolgató beszélgetés során szóba került a jövő is. Bár a szerző határozottan kijelentette, hogy nem kíván aktuálpolitikai üzeneteket megfogalmazni, a történetvilág bővítésének lehetőségét nyitva hagyta a jövőbeli olvasói értelmezések előtt. Elárulta, hogy a tervezett harmadik kötet címe már megszületett a fejében, de a részleteket egyelőre homály fedi. A rendezvényen bemutatott remek, hangulatos kisfilm pedig vizuálisan is közelebb hozta a regény atmoszféráját a jelenlévőkhöz, így a közönség azzal a kíváncsisággal távozhatott, hogy a korona és az abasári titkok után milyen újabb történelmi rejtéllyel folytatódik majd a sorozat, s hogy mikor lesz belőle film.
