A Mammut I. harmadik emeletén megnyílt Kollab az egyik legizgalmasabb kezdeményezés a városban, hiszen egy szokatlan helyen, egy plázában egyesül a kultúra, a művészet, a dizájn és a tudomány, egy rendkívül hangulatos közösségi térben.
A közösségi tér egyik vezetőjével, Remete Tiborral beszélgettünk.
Mikor nyitott a Kollab?
Az egész koncepciót június-júliusban raktuk össze és november 9-én nyitottunk. A Mammut mögötti ingatlanfejlesztő cég keresett meg, hogy szeretnének ebből a nyolc éve kiadatlan helyiségből egy közösségi teret csinálni. Mi erre összeállítottunk egy tervet a Kovács Adél kolléganőmmel, producer társammal. Behívtunk egy belsőépítész csapatot, akiknek elmondtuk, hogy mit szeretnénk, milyen programokat tervezünk ide.
Milyen területeket egyesít a közösségi tér?
Azt gondolom, hogy elég izgalmas koncepciót találtunk ki, ami egy nagy közös nappalira épül, ahol nagyon friss, 21. századi funkciókat mixelünk össze, mint co-working, galéria, makerspace, van egy tudáslabor, esti beszélgetéseket szervezünk. Egy intellektuális közeget szeretnénk megteremteni – ahol kultúra, művészet, dizájn, tudomány ér össze különböző témák körül. Ennek része, hogy minden hónapban beköltözik hozzánk egy alkotó, aki hozza a saját világát, szellemiséget és közösen alakítunk ki programokat. A mostani vendégalkotónk Szauder Dávid médiaművész, aki másfél-két éve foglalkozik nagyon intenzíven a mesterséges intelligencia képalkotó részével. A most felkerült tapéta a falon az ő alkotása.
Akkor maga az arculat, a tér is változik, ami fogadja a látogatót?
A Kollab állandóan változik, olyan, mint a világunk, gyorsan változó, nagyon nyüzsgő. Februárban egy VJ kollektíva jön, akik elég komolyan be fogják vetíteni a teret. Ez onnan is jött, hogy a februárunk általában ebben az mérsékelt övi éghajlatban elég depressziós, mert már mindenki várja a tavaszt. Úgy gondoljuk, hogy ha egy hónapon keresztül izgalmas színes teret alakítunk ki, akkor segítünk ezt a letargikus időt átvészelni.
A co-working-ért fizetni kell?
Nem kérünk pénzt senkitől, szerencsére az ingatlanos cég finanszírozza a hely működését, a programokat, ők egy nagyon komoly üzleti kísérletnek tekintik a Kollabot. Arra kíváncsiak, hogy a plázák, a kapitalista fogyasztói társadalom templomai, vajon hogyan találják meg azt az új modellt, ami versenyképes az online vásárlással, másrészt vajon ebből a nagyon profitcentrikus, fogyasztás alapú világból merre van az a jövőkép, amit így közösen meg tudunk fejteni. Mi azt gondoljuk, hogy ennek lehetünk egy olyan tere, ahova izgalmas témákat hozunk be, amitől mindenki fejlődik, inspirálódik.
Milyen az ide járó vendégek kora, vannak külföldi vendégeik is?
Valóban jórészt fiatalabbak járnak ide, de például el szokott jönni egy idősebb, tizenötfős, hetven körüli társaság, akik összejárnak, és itt kártyáznak. Vegyes a korosztály és egyre több külföldi is jár hozzánk. Nagyon jó helyen vagyunk, de különben is egész Budapesten sem nagyon van más hasonló hely, amely ennyi funkciót betöltene egy térben. Egyre több a visszajáró vendégünk, kezd kialakulni egy törzsközönség. Ami igazán fontos, hogy meg lehet figyelni hogyan ülnek, hogyan mozognak itt az emberek – mint egy nappaliban. Ez tényleg egy laza tér, nem egy feszes kávézó, vagy co-working tér, hanem otthonos, barátságos, közvetlen. Ez a mi filozófiánknak a része, de azt hiszem, a tér is ezt adja.
Mi a nyitva tartási idejük?
Hivatalosan reggel 10-től este nyolcig, de ezt rugalmasan tudjuk kezelni. Ha van olyan program, ami sok embert érdekel van, hogy csak tízkor zárunk. Kísérletezünk azzal, hogy a közösség mit szeretne és amennyire tudunk, ehhez alkalmazkodunk.
Milyen érdekesebb terveik vannak a közeljövőre?
Tudni kell, hogy első körben egy évre kaptunk bizalmat az ingatlanfejlesztő cégtől, de nagyon bízunk abban, hogy látva eredményeinket ezt meghosszabbítják. Szeretnénk a zene felé is nyitni, épp most beszélgettem a hazai elektronikus zenei életnek egy markáns szereplőjével, Kolbenheyer Erikkel. Vele azt próbáljuk formálni, hogy itt milyen zenei koncepció él meg, olyan, ami megszólal, nem igényel komoly technikát, mert ez nem egy koncertterem, nem arra vagyunk berendezkedve. A zenét, mint a közösségnek egy formáló motívumát, én nagyon fontosnak tartom bevonni, mint ahogy az alternatív színházi vonalat, amit szintén ki szeretnénk próbálni. Tervezünk egy showroom-ot is, ami hazai dizájnerek portékáit árulja.
Azt mindenképpen kiemelném, hogy az elsődleges célunk a közösség építés, amihez szeretnénk egy olyan megteremteni egy olyan atmoszférát, amely bevonzza az embereket a Kollabba.
A Kollab egy nagyon kellemes közösségi tér és a kávézó is nagyon izgalmas ételekkel, italokkal várja a betérőket. Tóth Gábort, az étterem üzletvezetőjét főleg a kínálatról kérdeztük.
Konyhájuk is van, milyen ételekkel várják a Kollab vendégeit?
A konyhánk főleg a brunch és az ebéd témára van kiélezve, és megtalálhatóak nálunk vegán ételek, pék áruk és például különböző skandináv jellegű húsgolyók. Ha valaki itt tölti a napját, vagy itt van egy találkozója, mindig talál magának valamilyen finomságot. Mivel ez egy közösségi tér, bárki bejöhet, és ehet-ihat. Van, aki csak úgy, mint egy kávézóban, beül a barátaival, van, aki beugrik ebédelni vagy elviszi az ételt, mert erre is van lehetőség.
Minden étel itt készül?
Igen, van egy konyhánk, van egy konyhai csapatunk, minden itt készül helyben.
Milyen különlegességek szerepelnek az étlapon?
A breakfast bowl, egy nagyon jó kis reggeli étel – ez quinoás, banánpürés, gyümölcsös, nagyon frissítő, egészséges reggeli. A bundáskenyerünk is nagyon népszerű, helyben fermentált zöldségekkel, nagyon szép díszítéssel kínáljuk. A húsgolyókból van szárnyas, marha, szarvas, illetve van vega golyónk is. Ezek krumplipürével vagy édesburgonyával, szószokkal, uborkasalátával szerepelnek az étlapon. Próbálunk brunch-os dolgokat szerepeltetni a kínálatban, így például tojásételeket.
