A magyar olimpiai és Európa-bajnok kajakozóval a jelmezes történelmi lovasfelvonuláson találkoztunk.
Milyen kötődése van a lovakhoz?
Fantasztikus érzés ilyen csodás állatok között lenni, akikből rengeteg nyugalom árad és sokat lehet tőlük tanulni. A családomban vannak lovak a vidéki rokonoknál, így nagyon közel áll hozzám ez az életforma. Lovasnemzetként ezt a lovaskultúrát öregbítenünk kell és továbbadni a fiataloknak, hiszen ez egy fantasztikus közeg, ahol állatokkal foglalkozhatunk.
A lovaglás hogyan fér össze a vizes sportokkal?
Azt szoktam mondani, hogy a kajakot annyi esélye van megülnie valakinek null kilométeresen, mint egy vadlovat. Estem már le lóról, tudom, milyen kihívásai vannak a lovaglásnak és azt is tudom, milyen fantasztikus együttműködni egy ilyen csodálatos állattal. A kajak nyilván egy teljesen más sport, és mellette a lovaglásra kevesebb időm volt, de sosem felejtem el azokat a gyerekkori éveket, amikor lehetőségem volt rá.
Milyen díjakat adtak át most a Klebelsberg kastélyban?
Jelmezverseny is volt a gyerekeknek, sokan lovagnak, vagy lovasnak öltöztek, így nekik ez egy nagy élmény lehet, ami összeköti őket a lovakkal. Nekik adtuk át a legjobb jelmezekért járó díjakat.
A résztvevők közül szinte mindenki elhozta a gyermekét is. Mennyire fontos Ön szerint, hogy legyenek programok a gyerekeknek a kerületben?
Fontos, hogy milyen jövőt hagyunk a gyerekekre, és az is fontos, hogy milyen gyerekeket hagyunk a jövőre. Van egy átfogó felelősségvállalásunk, a társadalmi felelősségvállalás, hogy hogyan viselkedünk egymással, ennek része az is, hogy hogyan viszonyulunk a gyerekekhez. A gyerekekben van a jövő, így nagyon fontos, hogy hogyan kezeljük a környezetünket, hogy mi mit nyújtunk nekik. Nekem ugyan még nincs gyermekem, de felelősnek érzem magam a környezetem kialakításáért. Szülőként komolyabban lehet hatást gyakorolni a folyamatokra, de a lehetőségek biztosításával és a programok szervezésével is válaszolhatunk, azzal, hogy edukáljuk őket, hogy megfelelően válaszolhassanak a jövő kihívásaira.
