Jakab Katalin és a második kerületi Kolozsvár utcai óvoda kapta az Év Óvodapedagógusa díjat az egyetemi oktatókból álló szakmai bizottság javaslata alapján. A díjat a székesfehérvári Magyar Király Hotelben rendezett Generációváltás konferencián adták át.
A Kodolányi János Egyetem által szervezett konferencia középpontjában az állt, hogyan készíthető fel a következő generáció a társadalmi, szakmai és gazdasági szerepek átvételére, illetve milyen kihívásokkal szembesülnek az oktatásban, a családi vállalkozásokban és a vidéki közösségekben a generációk közötti átmenet során.
A konferencia kezdetén átadták az Év Tanára és az Év Óvodapedagógusa díjakat is. A szervezők hangsúlyozták: a generációváltás első lépései már gyermekkorban megkezdődnek, ezért kiemelt szerepe van azoknak a pedagógusoknak, akik a fiatalok fejlődését, szemléletét és jövőjét nap mint nap formálják. A pénzdíjat a Magyar Nyelvőr Alapítvány biztosította az elismeréshez.
Az Év Óvodapedagógusa díjat 2026-ban Jakab Katalin vehette át. A laudációban kiemelték gyermekközpontú szemléletét, valamint azt a szeretetteljes közösségi munkát, amelynek köszönhetően az óvoda a gyermekek számára biztonságos és támogató környezetté válhat. A díjazott beszédében úgy fogalmazott: közel negyven éve a gyermekektől kapott szeretet és visszajelzés jelenti számára munkájának egyik legfontosabb elismerését. Hangsúlyozta azt is, hogy a díj nemcsak az ő személyes teljesítményét, hanem az egész óvodai közösség munkáját is elismeri.
Az Év Tanára díjat Völcsei-Mátics Viktória, Babót összevont osztályokkal működő általános iskolájának pedagógusa kapta. A laudáció szerint munkájának egyik legfontosabb eleme, hogy minden gyermekre személyes figyelmet fordít, segíti őket a nehézségek leküzdésében, és az ismeretek átadása mellett az önbizalmuk építésére is nagy hangsúlyt helyez. A díjazott kiemelte: az elismerést az iskola teljes közössége és a település valamennyi, az oktatásért dolgozó szereplője magáénak érezheti.
A díjátadót követően megkezdődtek a konferencia plenáris előadásai. Dr. Kárpáti József online kapcsolódott be Kínából, és a generációváltást segítő jogi eszközökről beszélt. Dr. Kiss-Kozma Georgina a mai fiatalokkal kapcsolatos sztereotípiákat vizsgálta, míg Dr. Ruff Tamás a generációk kapcsolatáról és egymásra hatásáról tartott előadást. Lefler Péter a vidék- és térségfejlesztés szempontjából közelítette meg a generációváltás kérdését.
A délelőtti program további előadásaiban a családi turisztikai vállalkozások nemzetközi tapasztalatai, a vezetői eszköztár, valamint az európai generációváltási jó gyakorlatok is előtérbe kerültek. Dr. Rátz Tamara a családi turisztikai vállalkozások nemzetközi példáit mutatta be, Dr. Malatyinszki Szilárd pedig azt járta körül, milyen vezetői döntésekkel és eszközökkel biztosítható egy vállalkozás jövője. Kálmán Edina európai jó gyakorlatokat ismertetett a generációváltás területén.
A plenáris programot követően szekcióelőadásokkal folytatódott a konferencia.
A konferencia első szekcióülései két témakörben zajlottak. A „Generációváltás az oktatásban” című szekcióban, Lőrinczné Dr. habil. Bencze Edit vezetésével, Nagyné Dr. Árgány Brigitta a generációváltás és az adaptív-kreatív tanulásszervezés felsőoktatási kérdéseit, Dr. Majorosi Anna a Z és Alfa generáció tanulási stratégiáinak változását, Horváth Judit pedig a digitális generáció B2 szintű nyelvtudásával kapcsolatos vizsgáztatói tapasztalatokat és pedagógiai következtetéseket mutatta be.
Ezzel párhuzamosan a „Generációváltás az agráriumban és a vidéki gazdálkodó szervezeteknél” című szekcióban, Dr. Tóth Tímea Zsófia vezetésével, a vidéki gazdaságok generációváltásának gyakorlati kérdései kerültek középpontba.
Horváth Géza előadásában a generációváltást nem egyszerű vezető- vagy tulajdonosváltásként értelmezte, hanem hosszú távú folyamatként mutatta be. Kiemelte, hogy a sikeres átadás feltétele a megfelelő utód kiválasztása és a vállalkozás biztonságos továbbműködése. A magyar agrárium helyzetét bemutató adatok szerint a gazdaságirányítók átlagéletkora 58 év felett van, miközben a 35 év alattiak aránya mindössze mintegy 5 százalék.
Nemes Zsuzsanna előadásában a családi vállalkozások generációváltásának egyik fontos feltételeként a pénzügyi tudatosságot emelte ki. Hangsúlyozta, hogy az utódnak nem elegendő pusztán jelen lennie a vállalkozásban: fokozatosan be kell vonni a döntéshozatalba, meg kell ismernie a pénzügyi folyamatokat, és önálló felelősséget is kell vállalnia. Kiemelte a bizalom, az információkhoz való hozzáférés, a tudatos utódlástervezés és a mentorálás szerepét is. A sikeres generációváltáshoz az alapító tapasztalatainak és tudásának olyan szervezeti képességgé kell válnia, amely az utód számára is átadható, és hosszú távon biztosítja a vállalkozás működését.
Dr. Bartha Adrienn a Z generáció munkahelyváltásának és regionális megtartásának lehetőségeit vizsgálta a Közép-Dunántúlon. Kiemelte, hogy a munkahelyváltást nem feltétlenül negatív jelenségként kell kezelni, hanem a fiatalok regionális megtartására érdemes fókuszálni. Ehhez fontos a vállalati szféra, a felsőoktatás, valamint a város- és településfejlesztés közötti együttműködés és az összehangolt adatgyűjtés.
Jenei Szonja a tehetségmenedzsment és a munkavállalók megtartásának összefüggéseit vizsgálta. Előadásában a munkavállalói jóllét, a fejlődési és támogatási lehetőségek, valamint a tehetségmenedzsment szerepét mutatta be a maradási szándék szempontjából. Kiemelte, hogy a támogató szervezeti környezet és a fejlődési lehetőségek fontos szerepet játszanak a munkavállalók hosszú távú megtartásában.
A „Generációváltás társadalmi aspektusai” című szekcióban, Nagyné Dr. Árgány Brigitta vezetésével, a generációváltás társadalmi és demográfiai hátterét járták körül. Lőrinczné Dr. habil. Bencze Edit az európai rurális térségek demográfiai változásairól és azok hatásairól beszélt, Horváth Gergely a gondoskodási válság intergenerációs kihívásait mutatta be. Szabó Andrea a tudás, a tapasztalat és a kapcsolódás szerepét, valamint a generációk könyvtári párbeszédének lehetőségeit ismertette, míg Grósz Ákos a változó világban zajló belső folyamatokról tartott előadást.
Ezzel párhuzamosan folytatódott a „Generációváltás az agráriumban és a vidéki gazdálkodó szervezeteknél” című szekció is, Dr. Tóth Tímea Zsófia vezetésével.
Nagy Attila a vidéki térségek digitális átállásának támogatásáról beszélt. Előadásában a digitalizáció és a vidéki gazdaság kapcsolatát, valamint azokat a lehetőségeket vizsgálta, amelyek a digitális megoldások révén segíthetik a vidéki vállalkozások és gazdálkodók működését. Kiemelte a digitális eszközök és az új technológiák alkalmazásának jelentőségét, valamint azt, hogy a technológiai fejlődés a vidéki térségekben is hozzájárulhat a hatékonyabb működéshez és a versenyképesség megőrzéséhez.
Dr. Tóth Tímea Zsófia a családi gazdaságok filmes reprezentációit vizsgálta a generációváltás szempontjából. Több játékfilmen keresztül mutatta be az előd és az utód kapcsolatát, valamint a családi örökség továbbadásának kérdéseit. Az elemzett filmek alapján szó esett a generációváltás során felmerülő családi konfliktusokról, az öröklés és a szakmai alkalmasság kérdéséről, valamint arról, hogy az utód saját életútja hogyan egyeztethető össze a családi gazdaság továbbvitelével. Az előadás kiemelte: a folytonosság nem feltétlenül jelenti a korábbi működés változatlan fenntartását.
Korenika Attila a vidéki vállalkozások helyzetéről, a generációváltás kihívásairól, valamint a turizmus és a gasztronómia térségmegtartó szerepéről beszélt. Előadásában kiemelte a szakemberhiányt, a magas működési költségeket és a regionális különbségeket. Nemzetközi példaként az angliai River Cottage kezdeményezést mutatta be, amely a helyi termelést, a gasztronómiát és a turizmust kapcsolja össze. A generációváltás kapcsán egy villányi családi borászat példáján keresztül hangsúlyozta a tudás és a tapasztalat átadásának fontosságát. Szó esett a helyi termelői piacokról és a vidéki turizmus fejlesztésének lehetőségeiről is.
Trényi Péter a Termokamera Kft. generációváltásának gyakorlati tapasztalatait ismertette. Az előadás középpontjában a tudás átadása, a vezetői szerepek átalakítása és a vállalkozás személyfüggőségének csökkentése állt. Kiemelték a folyamatok és a döntési mechanizmusok dokumentálásának, a vezetői kompetenciák fejlesztésének és a feladatkörök egyértelmű meghatározásának fontosságát. A gyakorlati tapasztalatok alapján az is fontos szempont, hogy a következő generáció valóban megtalálja a saját szerepét a vállalkozásban, és saját motivációihoz, képességeihez illeszkedő módon vegyen részt annak jövőjében.
