2024. november 22., péntek
0.5 C
Budapest

Ahol egykor a Gázgyár volt: a Hosszúlépés sétáján bejártuk a legendás lakótelepet

A Hosszúlépés több mint tíz éve szervez sétákat Budapesten és az ország legkülönbözőbb részein. Oldalunk profiljának megfelelően egy budai sétán vettünk részt, ami az egykori Gázgyárat és az ahhoz tartozó lakótelepet járta végig.

A ma már főleg a Graphisofthoz tartozó terület sok meglepetést tartogatott a háromórás bejárás során. A sétán a vezetőnk Csapó Csaba történész volt, aki néhány éve már csak idegenvezetőként dolgozik.

A séta során bejártuk a tisztviselőtelepet és a munkás lakótelepet és bementünk a gyár megmaradt és részben helyrehozott területére is. A séta során nem csak az épületekről tudhatunk meg sok érdekes információt, ipar- és kultúrtörténeti szempontból is bemutatta a témát túravezetőnk.

Széchenyi 1815-ben hozta be az első gázfejlesztőt Magyarországra. Fontos időpont 1837, ettől kezdve az akkori Pesti Magyar Színház (a későbbi Nemzeti Színház) gázzal volt kivilágítva. 1855-ben kötött szerződést a főváros az osztrák Légszesz Társulattal és 1856. december 24-én kapcsolták fel az első gázlámpást Pesten. 1862-ben vezették át Budára a gázt és onnantól kezdve ott is volt gázvilágítás.

A tisztviselőtelepen 1913-ra 9 villát építettek fel, és ezzel párhuzamosan ugyanebben az évben megépült a munkás lakónegyed is. A munkás lakótelepet Almási Balogh Lóránd tervezte, míg a tisztviselőtelepet és a gyár kiegészítő épületeit, például az igazgatóságit Reichl Kálmán. A gyárat magát Albert Weiss zürichi gázgyáros tervezte. Eredetileg ő nyerte a lakótelepek tervezésére kiírt pályázatot is, de végül neki csak a gyárat kellett megterveznie, a többit végül magyarokra bízták.

A munkás lakótelepen több mint 90 lakás épült meg, döntő többségük kétszobások. Volt 32 hálófülke is az egyik épületben, amit egyedülálló férfiak igényelhettek. A lakásokba a víz be volt vezetve, volt angol wc, gáz és 1930-as évektől a villany is, de fürdőszoba csak a néhány 3 szobáshoz tartozott. A dolgozók a munka után a gyárban vettek fürdőt, míg a gyerekek naponta az óvodában. Itt mindenki egyenlő volt, nem számított, hogy az igazgató vagy a munkás gyerekéről volt szó.


Az óvoda most is működik és a Graphisoftban dolgozók gyerekei járnak főleg ide, bár a Covid óta több a home office lehetősége, ezért a korábbinál kevesebben viszik őket oviba. A telephez tartozott egy közfürdő és az óvoda mellé később építettek egy kisebb elemi iskolát is. A közfürdőbe a családok heti beosztásban mehettek.


Voltak boltok, éttermek, posta, orvosi rendelő, futball- és tekepálya. A Gázgyári Művelődési Ház az ötvenes években épült. Az épületekhez kis kertek is tartoztak, ahol voltak tyúkketrecek, de például a tehén- és disznótartás illegális volt, bár ezt a szabályt a háború idején enyhítették, ami sokat segített az ellátásban. Idegenvezetőnk elmondta, hogy a munkásnegyedben elkövetett fegyelmi vétség a gyárból való kirúgással járt együtt, ezért itt mindenki igyekezett az elvárásoknak megfelelően viselkedni.

A gyárat 1913-ban adták át, termelni a következő évben kezdett el. A szénfeldolgozás véglegesen 1984-ben szűnt meg és 1987-től a városi gáz kiszállítását is véglegesen megszüntetik.

Magából a gyárból a séta során először a víztornyot és a mellette lévő 3 tornyot látogattuk meg. Ez utóbbiakban a melléktermékeket – a kokszot, a kátrányt és az ammóniát – választották la gyártás során. A gázt a feketekőszén oxigénhiányos környezetben történő hevítésével állították elő, napi 160.000 köbmétert. Megnéztük még a többi között az úgynevezett óraházat, ahol még megvan néhány eredeti gázmérő is. A tervek szerint a meglévő műemlék épületegyüttesből múzeumot, illetve kultúr- és fesztiválparkot kívánnak létrehozni.

A séta során a Graphisoft parkon sétáltunk keresztül, bár valójában a terület jórészt a cég ingatlanfejlesztésének a része. A céget 1982-ben alapították, az ingatlanfejlesztés a ’90-es években kezdődött, és mindig törekszik arra, hogy az új épületek beleolvadjanak a korábbiak közé. Vezetőnk elmondta, hogy a Graphisoft nagyon gondosan tárta fel a területen talált ókori romokat és megálltunk a Horvai János által 1926-ban készített örökmécsesnél is. A gyárból bevonultatott 56 tisztviselő és 450 munkás közül hetvenketten veszítették életüket az első világháborúban, az ő emlékükre készült a szobor.

A parkban több más szobor is található, így látható egy Steve Jobs-ról, az Apple társalapítójáról, mivel a cég és személyesen Jobs a Graphisoft indulását segítette. Érdekes alkotás a világ első szobra a Bitcoin alapítójáról, akiről sokat nem tudunk, a ráírt név – Satoshi Nakamoto – is valószínű fiktív.

A séta során nagyon sok információt kaptunk és olyan részeket is meglátogathattunk, amiket máskép nem lehetséges.

Legfrissebb

Bárki építheti: megnéztük a budapesti Lego-villamost

Parádés új villamost mutattak be Budapesten. Az új jövevényt szerda reggel leplezték le a Ferencvárosi Kocsiszínben. A sajtónyilvános eseményen a Budapest Brand, a BKV,...

MTÜ: Tovább erősítik a hazai vendéglátás versenyképességét a kormány javaslatai

A felszolgálási díj maximum mértékét meghatározó, valamint a borravaló adómentességét biztosító, és annak kifizetését módosító javaslatokat nyújtott be a napokban a Nemzetgazdasági Minisztérium. A felszolgálási...