Brunszvik Teréz fáradhatatlan munkájának eredményeként a budai gyerekek hamarabb járhattak óvodába, mint a bécsiek!
Gondolta volna, hogy egykor az óvodai oktatásban is az élen jártunk? Bizony, a Habsburg Birodalom első óvodája 1828-ban nem máshol nyílt meg, mint Budán, méghozzá a mai Attila utca és Mikó utca sarkán. Az első óvoda – az Angyalkert – az angol mintát követte, és létrejötte jelentős esemény volt mind a magyar, mind a birodalom neveléstörténete szempontjából. Bécsben csak 2 évvel később, 1830-ban nyílt meg az első óvoda.
Mindkét intézmény Gróf Brunszvik Teréz nevéhez fűződik, aki fáradhatatlanul dolgozta ki a különböző terveket, javaslatokat, újabb és újabb pedagógiai kezdeményezésekkel lépett fel, s ugyanakkor rendkívüli szorgalommal vezette naplóit. Innen tudjuk, hogy az első budai óvoda alapítása érdekében indított gyűjtést 1828. február 12-én, I. Ferenc 60. születésnapján. Az óvodák fenntartásához való hozzájárulási díj kezdetben évi 4 forint vagy ennek többszöröse volt, egy-egy gyermek eltartási költségeit ugyanis 4 forintra becsülték.
A kisgyermekek óvó és képző intézetekben való korai nevelésének támogatására alakult nemzeti egyesület alapszabály tervezetében a rendes tagok évi hozzájárulását 10 forintban, a rendkívüli tagokét legalább 5 forintban állapították meg. Ez előbbi esetben 2, utóbbi esetben 1 gyermek éves óvodai ellátását és az intézmények fenntartási költségeit fedezte.
Ahhoz, hogy az óvodák elterjedjenek, nem is kellett sokat várni: nyolc évvel később már tizennégy kisdedóvó működött országszerte. Pest-Budán kívül Pozsonyban, Besztercebányán, Nagyszombaton, Szekszárdon, amelyek fenntartását főként magán- és közadományokból biztosították. A gyerekek itt tanultak is, német és magyar nyelven olvasást és vallástant.
Az első óvodák létrejöttét az ipari forradalom generálta, aminek hatására egyre több nő állt munkába. Elsőként Nyugat-Európában, majd a reformkor idején Budán is megteltek az intézmények a gyerekekkel, akiknek mindkét szülőjük dolgozott. Az óvodák megjelenése hatalmas változást hozott nők ezreinek életében, hiszen ami ma már természetes, az akkoriban még úttörő tevékenységnek számított. Mindezt a forradalmi gondolkodású Brunszvik Teréznek köszönhetjük, aki később a nőnevelés és női egyenjogúság szószólója is volt.
Fotók:Wikipedia
