Kevés izgalmasabb téma van annál, hogy merre fejlődik a lakóhelyünk és hogyan tudunk ebben részt venni. Erről indult párbeszéd a II. kerületi önkormányzat és helyi vállalkozók között szerdán a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara kerületi tagcsoportjának kezdeményezésére. Két konkrét nagy projekt került szóba most és sok-sok lehetőség.
Élhetőbb, szebb, önfenntartóbb, kellemesebb kerület. Ez volna a célja az önkormányzat és a vállalkozók közös gondolkodásának, projektjeinek – mondta Keszthelyi Péter, a BKIK kerületi tagcsoportjának elnöke. Mindenki tegye hozzá a kerületfejlesztéshez, amit tud, amire lehetősége van.
Őrsi Gergely polgármester szerint is interaktív kapcsolatra van szükség, valódi, érdemi és rendszeres párbeszédre. Arra, hogy kikérjék egymás véleményét a fejlesztésekről, a vállalkozókat érintő intézkedésekről.
A kedvenc piacunk
Két nagy fejlesztési projektről esett szó, az egyik a Fény utcai piac. Itt azt szeretnék, hogy a hagyományos jelleg megmaradjon, ugyanakkor a 21. század kihívásainak is meg tudjon felelni mindannyiunk kedvenc piaca. Lehetőség van itt kedvezményesen üzletet működtetni, nem csak a hagyományos piaci kínálattal. Kézműves, iparművészeti termékeket, művészeti alkotásokat is örömmel üdvözölnének a most üres üzlethelyiségekben, de más vállalkozók is bemutathatnák itt a termékeiket.
Margit-negyed
A másik nagy fejlesztés a Margit-negyed. Ennek célja a revitalizáció – az, hogy az üresen álló ingatlanok megteljenek élettel, kultúrával, kereskedelemmel. Ne üres kirakatok által tarkított, csekély gyalogosforgalmú része legyen a kerületnek a Margit körút, hanem pezsgő központja a környező utcákkal együtt.
Komplex – gazdasági, természeti, kulturális – fejlesztésről van szó, Buda belvárosa lehetne itt. Összesen 90, most üres önkormányzati ingatlanba vinnének új életet a környéken.
Több mint 200 pályázat érkezett be, 30 ingatlan hasznosítása folyamatban is van – árulta el Ongjerth Dániel, a Margit-negyed Program szakmai vezetője. Együttműködik a kerület a Képzőművészeti Egyetemmel és a Budapesti Őszi Fesztivállal is ebben. Inkluzív márkaépítés folyik, befogadó és aktív közösségé. A Margit-negyed arcaival már megismerkedhettünk a plakátokon és a közösségi médiában.
Ez egyébként a legnépszerűbb konkrét fejlesztés a kerületben, folyik hozzá az EU-pályázatok, urbanisztikai vizsgálatok, zöldítési lehetőségek és az együttműködők felkutatása. Például a BKIK kerületi tagcsoportjáé, hisz Keszthelyi Péter arról is beszélt, hogy házat szeretnének találni a szolgáltatóknak, kézműveseknek a kerületben, és erre szerinte nagyszerű lehetőség a Margit-negyed.
Város a kertvárosban
Ami pedig a hatalmas, nagyon színes, különböző karakterű külsőbb kerületrészeket illeti, ott a város a városban koncepciót szeretnék megvalósítani. Azt, hogy minden igényelt szolgáltatás megjelenjen mindegyik kerületrészben, ne kelljen ezekért bejönni Belbudára vagy a Bevárosba. Iskola, óvoda, egészségügyi intézmények, ügyintézés – ezek helybe vitele a közlekedést is csillapítaná. Sőt a kertvárosokban élők irodái is lehetnének a kertvárosokban – ehhez például közösen tudnák felmérni, hogy van-e igény irodaházra, közösségi irodára mondjuk Hidegkúton – mondta Őrsi Gergely.
Az önkormányzat célja olyan közösség létrehozása, amelyben az önkormányzat a piaci szférával és a lakókkal közösen végez el egy-egy fejlesztést: faültetést, műemlék épületek felújítását, közösségi terek létrehozását. Közösen találják meg egy-egy épület jövőjét.
Mindjárt példaként hozta fel a polgármester a régi hidegkúti községháza felújítását. Mint mondta, nem közösségi gyűjtés a cél, hanem együttgondolkodás és kivitelezés. Ki-ki azzal járulna hozzá, amije van: tervezéssel, kétkezi munkával, ötletekkel, bármivel.
Mint elhangzott, a szerdai ötletelés, kerekasztal csak a kezdet volt: a párbeszéd már januárban konkrétumokkal folytatódik az önkormányzat és a kerületi kis- és középvállalkozók között.
