2024. február 23., péntek
11.4 C
Budapest

A budai mozi, ami túlélte a történelem viharait

Vannak helyek Budapesten, ahol megállt az idő, ahol a múlt bekúszik a falakba, a székekbe, mi pedig éppen ezért szeretjük, még akkor is, ha kopottak a berendezések és nem a legújabb design és komfort vesz minket körül.

Januárban volt 8 éves a nagy múltú Bem Mozit üzemeltető filmes csapat. Az 1913-ban Helios néven induló filmszínház az évtizedek során sok változáson esett át, utoljára 2016 januárjában indult igazán újra a filmvetítés a kult és klasszikus filmek mozijaként. Szomszéd Gergővel beszélgettünk a Bem Mozi elmúlt 8 évéről napjainkig.

Hogy kerültél a Bem Moziba, mint üzemeltető?

Régóta kerestem egy egyedi hangulatú kis mozit Budapesten, mivel régi álmom volt, hogy egy olyan mozistruktúrát üzemeltessek, ami korábban még nem volt, ahol filmszalagról vetítik a régi mozifilmeket. Sok sikertelen tárgyaláson voltam már túl, amikor véletlenül ide is betévedtem. Meglepetésemre egy kihasználatlan, klassz mozitermet találtam. Telis-tele volt sörös rekeszekkel és majdnem vadonatúj székekkel. Akkor már legalább 5 éve nem működött a mozi. Ha jól emlékszem, 2005-2006-ban állt le hivatalosan a vetítés, amikor az üzemeltető, az Új Budapest Filmstúdió kivonult a helyiségből. Pár évig a vendéglátó egység üzemeltette, de inkább filmklub jelleggel, majd ezekkel a vetítésekkel is leálltak. Mondanom sem kell, én nagyon megörültem annak, hogy itt van egy jó állapotban lévő moziterem. Ez inspirált, úgy éreztem, hogy a hely adottságai és a szándékaim jól passzolnak egymáshoz, így belevágtam a mozi üzemeltetésébe.

Jól gondolom, hogy komoly filmszerető ember vagy?

Mondhatni azt is, hogy filmfaló vagyok, tizenéves korom óta imádom a filmeket, rengeteget lógtam a suliból, mivel iskola helyett inkább a moziba mentem. Az élet más terület felé vitt, de mindig vágytam arra, hogy a mozi világába jobban beleássam magam. Évekkel ezelőtt Ausztráliában töltöttem pár hónapot. Melbourne-ben rábukkantam ennél egy kicsit nagyobb mozira, ahol régi filmeket vetítettek. Minden estémet ott töltöttem. 2014-ben merült fel bennem, hogy egy ehhez hasonló mozit a majdnem 2 millió lakosú Budapesten is lehetne működtetni. Lelkesedésből elkezdtem ismerkedni mozigépészekkel, forgalmazókkal, majd amikor már majdnem elengedtem ezt az álmot, akkor bukktantam rá a Bem Mozira.

Milyen munkálatokat kellett elvégezni, hogy vetítésre kész legyen a mozi?

Itt a Bemben a 2000-es évek közepén újították fel a mozitermet, szóval nagyon jó állapotban volt, a vetítőház régi gépeiről ez nem volt elmondható, de ezeket szakemberekkel felújítottuk. Viszonylag komoly országos nyilvánosságot kaptunk, amikor újraindult a Bem, mert nagy szám volt, hogy filmszalagos vetítéseink vannak. A nyitóvetítésünk a Jó, a Rossz és a Csúf című film volt. Pár hónapig nagyon népszerűek voltunk, viszont hamar elfogytak a szalagok, mivel a filmeknek már más formátuma volt, azt a 20-30 szalagos filmet pedig nem lehet állandóan vetíteni. Ekkor meg kellett hozni azt a döntést, hogy elengedjük, hogy csak régi szalagos filmeket vetítünk, és megnézzük, hogy a közönség miként reagál a digitális vetítésekre. Hamar kiderült, hogy a közönséget ez a legkevésbé sem zavarja, ha jók a filmek, akkor ez is jól működik. Így átálltunk a digitális vetítésre is, tavaly év végén pedig a digitális technikánkat a legújabbra, a legmodernebbre cseréltük, amivel a vadonatúj filmeket is tudjuk vetíteni. Premiernapokat is tartunk. Az egyedi profilunk is megmaradt, hiszen a klasszikus, szalagos régi filmeket is vetítjük, viszont most már a legfrissebb filmek bemutatását is tudja ez a mozirendszer. Mivel bővült a repertoárunk, ezért naponta háromszor van nálunk filmvetítés. Csendes mozi vagyunk, nem üvöltve, multiplex mozik módjára játsszuk a filmeket, de normál 5.1-es hangrendszerünk van. Az új vetítőgéppel a hang és a kép minősége is kifogástalan.

Az előtér és a kiszolgáló tér hangulata erősen retró hangulatú, ez szándékos?

Igen, ez teljesen tudatos koncepció. A filmplakátokat természetesen mi tesszük ki, a vendéglátó részleget nem én működtetem, hanem Stiller Nándi és csapata. Nándi, amikor székeket vesz, akkor direkt nem a legújabbakat keresi, hanem olyanokat, amik már használtak. Amikor elkezdtük szépíteni a belső helyiséget, akkor megszóltak a vendégeink, hogy ők ragaszkodnak a megszokott retró designhoz.

A jövőt illetően milyen terveitek vannak?

Büszkén mondhatom, hogy a vetítőgép felújításával, a filmekre épülő új műsortervvel most vagyunk a jövőben. Ezt akarjuk minél jobban megtanulni. Nagyon nagy a választék a filmekben. Heti 5-6 filmbemutató is van Magyarországon, de mivel nekünk egy mozitermünk van, és még a régi filmeket is vetítjük, ezért nagyon nehéz kiválasztani azokat a filmeket, amelyek biztosan elnyerik a közönség tetszését. Szóval jelenleg közönséget építünk, úgy, hogy kombináljuk a régi filmeket a legújabb filmekkel.

A régi filmekre ugyanúgy van igény?

Igen, nálunk itt, a Rózsadomb alján a régi filmekre folyamatosan van igény, de nem biztos, hogy ugyanarra a filmre az agglomerációban vagy vidéken is beülnének az emberek. Ezek a filmek itt a Bemben működnek. A filmtörténelemben rengeteg film van, amit a közönség értékel. Körülbelül 50 filmet tudnék összeírni, amikre hosszú távon is biztosan beül a közönség, ilyen például Tarkovszkij Sztalkerje, Woody Allentől az Annie Hall, David Finchertől a Hetedik. Ezeket a filmeket akár kéthavonta érdemes vetíteni. A COVID után, amikor újranyitottunk, megfigyeltük, hogy főleg a fiatalok kezdtek el hozzánk járni, akik rájöttek, hogy moziban jobb filmeket nézni, mint a laptopon.

Az elmúlt 10 évben a streaming szolgáltatóknak köszönhetően az emberek otthon moziznak. Ez hogyan befolyásolja a mozik működését?

Az összképet illetően ez mindenképp befolyásoló jelenség. Tendencia, hogy a nagy mozik, a moziházak mindenütt szenvednek. A 90-es években filmeket kizárólag csak mozikban vetítettek, a 2000-es évek eleje is még a mozik aranykora volt, ezzel párhuzamosan pedig jó filmek készültek. Ma sokkal kevesebb a jó film és nagyon sok az átlag alatti, illetve sokan be sem ülnek moziba, hiszen ugyanezt meg tudják nézni a laptopjukon, főleg a streaming platformok miatt van ez a tendencia. Emlékszem, amikor telt házzal vetítettük a Ponyvaregényt és az utcára is kiszorult a jegyet vásárló közönségünk, akkor az egyik járókelő értetlenkedve kérdezte a kolléganőmtől, hogy az emberek nem tudják, hogy le lehet tölteni a filmet a neten? Egyszerűen ő nem értette, hogy miért ülnek be moziba az emberek egy ilyen kultfilmre. Mindezektől függetlenül azt gondolom, hogy a Bem Mozi kicsit speciálisabb, hiszen, aki idejár, az nem csak azért jön, hogy megnézzen egy filmet, amit még nem látott, hanem egy komplexebb moziélmény miatt. 100 emberrel együtt megnézni egy filmet közösségi élmény is, miközben még iszogatni, popcornt eszegetni is lehet. A mozi mellett természetesen az is vonzó, hogy itt a büfében ropit, mogyorót és sört is lehet kapni, amiket bátran be lehet vinni a süppedős székekkel teli terembe. Általában a mozielőadások után vagy előtt sokan beülnek a büfébe, ami szintén erősíti nálunk a közösségi élményt. Sok környékbelinek a Bem Mozi egy fix találkahely is. Kialakult egy masszív törzsgárdája mind a mozinak, illetve a büfének is. Mi is azt szeretjük, ha élettel van tele a Bem Mozi. Maradjon ez még így hosszú ideig!

Legfrissebb

Ilyen disznótor még nem volt Budán!

Megnéztük az első budai disznótort a Fény Utcai Piacon. A Fény Utcai piac Buda, de talán egész Budapest egyik legjobb közösségi helyszíne. A piac miatt...

Floráriumok, kerámiák és kézműves sámlik a Maker’s Marketen

A most kétéves Maker's Marketet a hűvösebb időszakban a Marczibányi Téri Művelődési Központban rendezik meg, míg márciustól a Fény utcai piacon. A havi dizájnvásáron...