2024. május 2., csütörtök
17.3 C
Budapest

Nézze meg Harlem gyermekeit a Margit-negyedben!

Megnyílt Emil Cadoo fotókiállítása a Margitka Vintage Shop and Galleryben.

A Margitka Vintage Shop and Galleryben nemcsak menő és egyedi rucikat találhatunk, hanem az üzlet galériájában különleges fotókat is megnézhetünk. A picike galéria legutóbbi kiállításmegnyitóján jártunk.

Tavaly májusban nyílt a Margit-negyed ingatlanpályázatának keretében a Margitka Vintage Shop and Gallery a Margit krt. 64/a szám alatt. Az üzlet a galériájával együtt valódi közösségi térré vált, amelynek tulajdonosa, Ispán Juci a jó ízléssel válogatott vintage ruhák mellett a magyar ékszer- és ruhatervezők kollekciójából is értékesít jó párat, illetve válogathatunk a ’60-70-80-as évek retró porcelánjai közül is.

A helyiség galériája elsősorban a fiatal tehetségek, kortárs képzőművészek felkarolását tűzte ki célul, de az október 26-án nyílt Emil Cadoo Children of Harlem című sorozata kivételesen egy amerikai fotós alkotásaira hívja fel a figyelmet, akit az 1960-as évek egyik meghatározó fényképészeként tartottak számon. Először a Life magazin fotoriportereként, majd a beat nemzedék nagyjainak megörökítőjeként vált híressé New Yorkban.

1960-ban Párizsba költözött, az emigráns művészvilág forgatagában találta meg önmagát, dokumentálva barátainak – kora nagy zenészeinek, íróinak, festőinek – munkásságát és mindennapjait. Párizsban készítette híres, hírhedt, botrányosnak számító – formailag is forradalmi – duplán exponált Sexus aktsorozatát. 2002-es haláláig Cadoo Párizsban élt és alkotott, egyetlen hosszabb, 1965-os New York-i tartózkodását leszámítva, ekkor készítette a Children of Harlem című fotósorozatát.

A kiállításmegnyitón Cadoo képeit a kiállítás kurátora, Gát János mutatta be, aki személyes élményeit is elmesélte az 1960-as évek egyik meghatározó amerikai fotósáról. Gát János 1969-ben hagyta el Magyarországot, majd Bíró András alternatív Nobel-díjas újságíró római lakásában találkozott először Emil Cadoonak az egyik fotójával, ami mély nyomot hagyott benne. 

“A világ egyik legjobb és leglustább fényéképésze volt, akit 12 óra előtt nem lehetett felhívni. Az amerikai származású, homoszexuális fotós a legszebb homoerotikus fotókat készítette” – mondta a művészről a kurátor, akinek a fotós volt az első angoltanára, amikor Párizsba költözött. Cadoo főleg Párizsban élt és alkotott, de 1965-ben visszament New Yorkba, és ekkor készítette el a harlemi gyerekek fotósorozatát. Ezek a képek nagy visszahangot keltettek. Több híres múzeum is bemutatta őket, a többi között a Getty Museum, a Metropolitan Museum of Art, a Museum of Fine Arts Houston, Magyarországon pedig először a Margitkában láthatjuk a képeit. Edith Piaf a fényképészet költőjének nevezte Emile Cadoot, akiről a kortársai azt állították, hogy úgy fényképez, ahogy a dszesszzenészek zenélnek, vagyis kiváló ritmusérzékkel.

 „Cadoo készített rólam egy fotót, amikor megérkeztem Párizsba, dupla expozícióval. Először engem fotózott le, majd egy tárgyat a környezetemből, egy kavicsot. Úgy gondolkodott, mint egy computer, a fényt a kezével manipulálta. Ez számomra olyasmi, mint Hantai Simon pliage technikája vagy Reigl Judit festményei. A véletlenek egy idő után manipulatívak lettek. Emil előre tudta, hogy milyen lesz a fotó, tulajdonképpen photoshopot használt számítógép nélkül. Párizsban nekem ő nagyszerű, meghatározó barátom volt” – mesélte a kurátor az amerikai fotósról.

Emil Cadoo kiállított képei közül mindegyik egy-egy történetet mesél el a ’60-as évek New Yorkjának Harleméből, amelyeket mindenképp ajánlunk megtekintésre novemberben.

Legfrissebb

Támogassa adója 1 százalékával a magyar nyelv bástyáját, a Magyar Nyelvőr...

Csak egy-két percet kell rászánnia az adóbevallás elkészítésekor, vagy akár attól független időpontban. A felajánlás a már befizetett adóból történik, tehát a rendelkező nyilatkozat...

Macik mindenütt: új kiállítás nyílt a Blitz Galériában

A Margit körúti Blitz Galéria mindig izgalmas kiállításokkal csalogatja be a nézőket. A galéria tulajdonosa Kováts Lajos (aki a Noon Azaki művésznevet használja már...