2024. február 23., péntek
11.4 C
Budapest

Világhírű színésznő segíti a Margit-negyed fejlődését: interjú Osvárt Andreával

Osvárt Andrea színésznővel többször találkoztunk kerekasztal megbeszéléseken vagy a kerület ügyeit érintő eseményeken, helyi civil szerveződéseken. Nem véletlenül, hiszen a Margit-negyed projekt közösségi-társadalmi fővédnöke. Vele készítettünk interjút, amelyben Budapestről és lakóhelyéről, a Margit-negyedről kérdeztük leginkább.

Milyen szerepet játszik az életében a Margit körút?

Az élet nagy forgatókönyvíró! 15 évig éltem külföldön, majd 4-5 évvel ezelőtt költöztem vissza a Margit körútra, ugyanabba a lakásba, amelyben egyetemistaként éltem. Ma már nyugodtan mondhatom, hogy hazataláltam, nemcsak fizikai, hanem lelki értelemben is. Nekem a Margit körút és környéke abszolút visszaadja az otthon érzést, ami hiányzott a külföldön töltött évek alatt. Persze azt is láttam, hogy eléggé elhanyagolt állapotban vannak a körúti házak homlokzatai. A saját házunk társasházi közgyűlésein is részt vettem, sürgetve annak felújítását. Majd röviddel ezután olvastam egy cikket, amelyben Őrsi Gergely polgármester úr a Margit-negyed projektről, mint városrész-megújító programról nyilatkozott, s annak a fontosságáról, hogy a helyben lakó művészek, aktivisták, szakemberek bevonásával, együttműködésével szeretné az önkormányzat a projektet megvalósítani annak érdekében, hogy közösen alakítsuk, tervezzük a közvetlen környezetünket. Ez a fajta nyitott hozzáállás nekem nagyon szimpatikus volt, ezért felvettem a kapcsolatot a polgármester úrral, amelynek az lett a következménye, hogy a Margit-negyed projekt közösségi-társadalmi fővédnöke lettem, azóta a Margit-negyed Döntés-előkészítő és Tanácsadó Testület tagja vagyok már két és fél éve.

Ezalatt a két és fél év alatt mit sikerült elérni? Milyen fázisban van a projekt?

Ez egy 8-10 éves terv, rövidtávú megoldásokat nagyon nehéz produkálni egy nagy volumenű, ambíciózus projektnél. A program nemcsak esztétikai szempontokat ölel körül, de a várostervezés területén és a működési szintjén is rengeteg rendeletet érint, nem beszélve a forgalomcsillapításról, vagy az épületek felújításának műszaki elvárásairól, de új szabályok vonatkozhatnak akár egy új bérlőre is, aki beköltözik egy üzlethelyiségbe. Minden átalakítás nehézkes, mert általában ellenállásba ütközik. A mi testületünk ingatlanhasznosítással foglalkozik, az önkormányzat tulajdonában álló nem lakásingatlanok hasznosításával, amelyek évtizedeken keresztül elhanyagolva, üresen álltak. A 4-6-os villamos útvonalán a leghosszabb 2 villamosmegálló közötti szakasz itt található, a Mechwart liget és a Margit híd budai hídfő megállók között, aminek sajnálatos következménye, hogy a gyalogosforgalom lecsökkent a Margit körútnak ezen a részén, és minden második üzlet bezárt. Mi ezt a tendenciát szeretnénk visszafordítani, és elérni, hogy ezen a szakaszon a gyalogosforgalmat növeljük, fellendítsük.

Kidolgoztunk szempontrendszereket annak érdekében, hogy a meghirdetett üres ingatlanokra a jelentkezők kérelmeit hogyan bíráljuk el. Piaci alapon jelentkezők teljes árú bérleti díjat fizetnének, de szerencsére a kerületben egyre sűrűbben jelennek meg olyan műhelyek, amelyek közösségépítő jelleggel működnek, az ő bérleti díjaik más elbírálás alá tartoznak. Ezeknek a megjelenése lehet, hogy jobban növeli a környék gyalogosforgalmát. Ilyen lehet egy galéria kialakítása, vagy jó példa erre a nemrég nyílt Habitat for Humanity irodája és kreatív központja, amelynek elsődleges szempontja a fenntarthatóság. A világ változik, már nem mindig azokra a klasszikus szolgáltatásokra van szükség, mint régen. Egyre nagyobb hangsúlyt kap a share economy. Ahogy az autókat, a bicikliket is megosztjuk egymás között, ugyanúgy lehet egy fúrógépet is közösen használni, vagy egy létrát, egy fűnyírót vagy egy irodát. Ezeket rendeletek szintjén is be kell emelni a jogszabályokba, mivel jelenleg nincs olyan kategória az önkormányzati ingatlanok között az ingatlanok besorolásánál, hogy közösségi iroda, műhely.  A jogászoknak ez fejtörést okoz.

Sokat élt külföldön. Hogyan látja, Budapest mennyire élhető város?

Az én tapasztalatom, hogy nagyon élhető. Persze mindig lehet fejleszteni, és kell is. Laikusként az ember nem ismeri a háttérinformációkat, és nem tudja megérteni, hogy miért kell évente felújítani a villamossíneket, de amióta a testületnek a tagja vagyok, én is sok mindent másként látok. Sokat éltem Rómában, ahol lemondtam arról, hogy autóm legyen. Budapesten van autóm, bár a belvárosban én is tömegközlekedem, de ha külsőbb kerületbe akarok eljutni, akkor már én is autóba ülök. Los Angelesben is éltem 3 évet, ahol az autósok órákat töltenek a dugóban. Budapesten vannak csúcsidők, de én jól ki tudtam alakítani magamnak a városi létemet. A bringautak is fejlődnek, a közösségi roller, a közösségi autózás és a Bubi is igénybevehető már, ami nagyszerű dolog.

Nemrég találkoztunk a Képezőben a Kultúrkedd legutóbbi kerekasztal beszélgetésén, ahol több szempontból mutatták be a Margit-negyed projektet. Mi volt az ön benyomása az eseményről?

Elsőnek az, hogy mindenki másként értelmez egy-egy szót is, tehát mást jelentenek a szavak az embereknek. Dévényi Tamás építész és Őrsi Gergely polgármester várostervezésről beszélgettek. Ami nekem objektív, realista hozzáállásnak tűnt, az a polgármester úr számára például pesszimistábbnak. Sok okos dolgot hallottunk a Kultúrkeddnek ezen a megbeszélésén, jó lenne, ha az emberek élnének a lehetőséggel, hogy a polgármester úr ennyire nyitott, és lehet vele közvetlenül is szót váltani. Fontosak ezek a beszélgetések, hogy megértsük, hogy nagyobb rendszerben gondolkodni mindenkinek jó, hosszú távon jobbá teszi az életünket, ha átgondolt, alaposan megfontolt döntéseket hoznak a városvezetők. Ezeket úgy teszik, hogy megkérdezik a környék lakóit, akiket érint a változtatás, majd a szakmai döntéshozókkal együtt hozzák meg a döntéseket. Egy építkezés sok zajjal, porral és lezárásokkal jár, de ezután évtizedekig sokkal kellemesebb és élhetőbb lesz a környék.

Mi az, amit a legsürgősebben kellene orvosolni a Margit-negyedben?

Ami legszembetűnőbb, az a Margit körút állapota. A homlokzatok felújításra szorulnak, és leginkább a földszinti üzletek kinézetét kellene egységesíteni, a tulajdonosokat rávezetni arra, hogy ha igényesebben prezentálnák a portékájukat, akkor vonzóbbá tudnák tenni az üzletüket, amellyel turistákat csalhatnak el Pestről Budára. Láthatunk olyan üzletportálokat a körúton, amiket 50 éve nem újítottak fel. Beleszürkülnek a portálok az épülettömbökbe, mivel nem színesek, nem világosak. Emlékszem, gyerekkoromban a kivilágított kirakatokra nyomtam rá az orromat. Az üzletek portáján mindenképp kellene javítani.

Budapesten születtem, de vidéken nőttem fel, a nagymamám itt lakott, minden hónapban jöttünk Budapestre, és tátott szájjal néztem a kirakatokat, a metrót, a nagyvárosi életet, mint vidéki kislány. Nagyon vágytam Budapestre egész gyerekkoromban. Örülök, hogy itt élhetek, és hogy van eszközöm arra, hogy tehetek a közvetlen környezetem szépítéséért.  

Legfrissebb

Ilyen disznótor még nem volt Budán!

Megnéztük az első budai disznótort a Fény Utcai Piacon. A Fény Utcai piac Buda, de talán egész Budapest egyik legjobb közösségi helyszíne. A piac miatt...

Floráriumok, kerámiák és kézműves sámlik a Maker’s Marketen

A most kétéves Maker's Marketet a hűvösebb időszakban a Marczibányi Téri Művelődési Központban rendezik meg, míg márciustól a Fény utcai piacon. A havi dizájnvásáron...