Úgy tűnik, nem annyira bonyolult a receptje annak, hogy fergeteges fesztivált lehessen csinálni a II. kerületben. Pedig sokan azt gondolják, a budai polgár már annyira finnyás, hogy valami ritka extrát kell hozni, hogy el lehessen csábítani egy rendezvényre.
A 11. tökfaragó lámpás fesztivál úgy tűnik, tudja a receptet, mert érkezésünkkor már autók sokasága jelezte, hogy itt valami komoly dolog készül. Amikor pedig beértünk, lehetett látni, hogy nem véletlenül helyeztek el sok-sok padot a Geli Ház előterében.
Iszonyatos, mégis kezelhető tömeg, gyerekek, remek hangulat fogadott minket. Szinte mindenki, kicsik-nagyok egyaránt megpróbálták a legfélelmetesebb töklámpást elkészíteni.
Nem csak emiatt volt remek ez a rendezvény, hanem azért is, mert valami hihetetlen érzékkel jöttek rá a szervezők arra, hogy mi az, amire mindannyian vágyunk. Az igazi, házias ízekre és nem a standard dolgokra.
Úgyhogy jöhettek a házi készítésű muffinok, amiből 3-mat is befaltunk, a finom sajtos rolók, a pogácsa, a húsok, a hurkák, az igazán jól elkészített tea és sorolhatnám tovább.
Nem volt se túl hideg, se túl meleg, nyilván ez is kellett ahhoz, hogy valóban egy remek összejövetel legyen. Mindezt úgy, hogy jómagam 3 nappal ezelőtt értesültem róla teljesen véletlenül, pedig itt lakom a környéken.
Fülésznél voltam a Geli Házban, amikor kiderült számomra, hogy ez a helyszín ad otthont majd a töklámpás faragó rendezvénynek. Kijöttem hát a gyerekekkel és nem csalódtam. A Hidegkúti út egy kis mellékutcájának hangulatos központja valóban mesét varázsolt ide tököstül, pogácsástól, mindenestől.