2024. április 13., szombat
23.8 C
Budapest

Ez a jövő: Budán is megjelentek a vertikális növénytermesztő rendszerek!

Egy újabb izgalmas projekt indult a Margit-negyed program keretében. A Seedie-ben jártunk.


A Lukács Gyógyfürdőnél, a túlsó oldalon néhány hete egy érdekes kis bolt várja a vendégeket. Ez a bolt a Seedie, ami vertikális növénytermesztő rendszereket mutat be. A szépen kialakított üzlet, ami korábban talán cipőbolt lehetett, már belépéskor megfogja az embert. Azonnal kérdezni kezd a belépő, mert bár mindennapi tárgyakból kialakított rendszerek láthatók, működésük és talán értelmük nem derül ki azonnal. Szerencsére Ujfalusi Péter feladatának tartja a részletes tájékoztatást, segítséget, így már húsz perc múlva sokkal közelebb érezzük magunkhoz a tárgyakat.  


Honnan jött az ötlet a vertikális növénytermesztéshez?

Két évvel ezelőtt elkezdtem egy egészen másféle projekttel foglalkozni, amit én mesterséges fáknak hívok. Ennek a projektnek az a célja, hogy megakadályozzam vagy visszafordítsam az elsivatagosodást. Viszont, mivel mi egy relatíve zöld országban élünk, ezért erre még nem volt olyan nagy érdeklődés. Maga a fejlesztésem is kezdeti stádiumban van még, voltak prototípusaim, voltam külföldön próbálkozni több irányban is, de én is érzem, hogy van még hova fejlődni vele.

Mesterséges fák? Ez mit takar pontosan?

A lényeg, hogy ennek a mesterséges fának az egyik fő eleme egy hidropónikus rendszer. Ez azt jelenti, hogy a növények gyökerei körül nincsen föld, hanem valamilyen tartóközeg van körülöttük, ami lehet agyaggolyó, kókusz mulcs, kőzetgyapot. Ezek végülis csak tartják a növényt fizikálisan, illetve valamilyen szinten a nedvességet is biztosítják számára. Valójában a nedvesség egy tartályban lévő vízből, pumpa által kerül keringetésre a növények gyökerén keresztül. Így folyamatosan vízben vannak ezek a növények, amiből kiveszik a tápanyagot. Úgy gondoltam, hogy amíg a mesterséges fa projektet fejlesztem, addig csinálok egy olyan boltot, bemutatótermet, ahol a vertikális növénytermesztést meg tudom ismertetni az emberekkel. Nagyon sokan nem hallottak róla, nem tudják, hogy működik, nem tudják azt, hogy mennyire egyszerű, hogy lehet ilyet otthon létrehozni. Azt gondolom, hogy az első lépés, hogy edukáljuk az embereket erről az egészről, a technológiáról, a lehetőségekről.

Hogyan alkalmazná ezeket a gyakorlatban?

A kezdeti ötlete valahogy így nézett ki: van egy sivatagos terület és ott olyan tornyokat kéne felállítani, amiknek a törzsébe vannak beültetve a növények, illetve a tetejére. Ezen van egy árnyékolórendszer – az ál-lombkorona -, ami elsődlegesen az árnyékolást biztosítja és utána meg azt, hogyha már elég nagyok a növények, akkor föl tudnak rá futni. Az a lényeg, hogy belülről kapják a tápanyagot és kifele növekednek a talajra. Azt megkötik, illetve az életútjuk végén humusszá válnak és ezáltal tápanyaggal kezdik el dúsítani az egyébként halott talajt.

Ilyen tanulmányokat folytatott?

Én alapvetően mechatronikai mérnöknek tanultam, ez a programozásnak, az elektronikának és a gépészetnek ötvözete. Ezért például egy ilyen szekrénynél én csinálom az elektronikát, és ha kell, a szekrényt is meg tudom építeni, a csőrendszereket, pumpákat be tudom kötni, ki tudom számolni a vízhozamot. Előtte középiskolában környezetvédelmi szakra jártam, és aztán az egyetem után dolgoztam sokfelé külföldön, igaz leginkább vendéglátásban, ami persze nem idevágó profil. Viszont sokat láttam a világból, és amikor hazajöttem, akkor kezdtem el hangsúlyosan foglalkozni ezzel a faprojekttel. Később elvégeztem egy Aranykalászos gazdaképzést, így több helyről szedtem össze a saját tudásomat.

Ez a kis helyiség régóta nem volt használatban és a Margit-negyed program keretében sikerült megszereznie. A belső tér kialakítása teljes saját munka

Igen, a II. kerületi Önkormányzattól bérlem a program keretében. Én arra saccolnék, hogy cipőbolt volt itt korábban, mivel láttam matricákat, hogy 39-40. A mennyezeti design adott volt, de a többi az én kezem munkája.

Beszéljünk most megint arról a projektről amit ebben a boltban mutat be!

Elsődlegesen én ezt bemutatóteremnek szánom, mert bárki idejöhet és megnézheti a saját szemével. Kiveheti a növényeket, láthatja, hogy hogyan gyökerezik, láthatja, hogy mennyire egyszerű anyagokból épülnek ezek föl. Van itt egy szekrény, amit azért építettem, hogy a különböző megvilágítási módszereket teszteljem rajta és bemutassam. A mellette lévő szekrényen az ültetőközegeket lehet megvizsgálni. Ha nincs semmi a kosárkában, akkor is megtartja a növényt, viszont alatta elkezd algásodni. Emiatt fontos, hogy valami befedje a lyukat, hogy ne kapjon a víz fényt. Van itt sima szivacs, kőzetgyapot – ennek a hátránya, hogy bár a fényt megfogja, a nedvességet is megtartja ezért a felülete kezd el algásodni, ami nem túl szerencsés, de egyébként nőnek belőle a növények, annyira nem zavarja őket. Alatta van egy a gyártó által készített valamilyen kompozitanyag, ami teljesen jól szuperál, alatta nem algásodik a víz, vígan kihajtanak a növények. A mellette lévőben egy saját készítmény van, egy csomagolóanyagból vágtam ki és ez nagyon jól tartja a növényeket. 

Milyen növényeket lehet így termeszteni? 

Van itt kapor, rukkola, paradicsom, saláta, borsó, menta, hátrébb van egy-két virág, levendula, de lehetne például eper is közöttük. Azt szoktam mondani, hogy az a jó, ha egy rendszeren belül kettő háromféle növény van, és ha az ember ért hozzá, olyanokat rakjon egymás mellé, aminek hasonló a vízigénye.

Lehet ezt teraszon is berendezni?

Igen például, ez a rendszer tavaly még otthon volt, a körfolyosó teraszának a korlátján. Én ezt oda felcsavaroztam – akkor még kicsit hosszabb volt kétméteres csövekkel és nem voltak lámpák. Amiket beleültettem, fűszernövényeket, azok ott vígan éltek. Télen azért jobb bevinni őket, mert a víz nagyon lehűl, talán meg is fagy, de ha valaki nagyon kint szeretné hagyni, lehet fűtőszálat venni a vízbe.

A rendszerek alján a víztartályt milyen gyakran kell tölteni?

Ha be vannak fedve a lyukak, akkor ritkán, akkor nem nagyon párolog el a víz. 

Milyen kiegészítő szereket kell a vízbe tenni?

Hát ez például kimondottan trágyalé, valaminek az erjesztett leve – de ez nem jó olyan szempontból, hogy nagyon be tudja barnítani a műanyagot. Van ez a Hydro-supermix, ez teljesen jó hozzá, ezt szeretik a növények is.

Látszik, hogy minden felhasznált anyag megvásárolható a boltokban, bár vannak itt teljesen elkészített rendszerek is?

Egy kicsit az is a célom ezekkel a PVC csöves rendszerekkel, hogy az emberek lássák, egyszerű anyagokból, egyszerűen össze lehet ilyeneket szerelni otthon. Van a MikroKert nevű cég, akivel szövetkeztem, az övék ez a két termék. Ez egy összeszerelt rendszer, az ember megrendeli, kihozzák és aztán összerakja magának félóra-óra alatt.

Ez is egy érdekes dolog, erről is mondana pár szót?

Salamon Szilvinek van egy vállalkozása, a Capsul Farm és vele is szövetkeztem. Ezek az ő termékei. Ezek kis csatos növesztő üvegek, melyben van egy kolloid zselé, amit egy, a készlethez melléklet porral lehet elkészíteni. A másik csomagban vannak a magok, amiket a zselére kell rászórni. Ezt még locsolni se kell, mert a magok és a kifejlődött növény ebből a zseléből szívja ki a nedvességet. Később elég csak a kis csomagokat megvenni – akár nálam, vagy a Szilvitől a Capsule Farm oldalán.

A megnyitó elsején jól sikerült?

Szerintem sokan voltak, alig fértünk el a boltban, és kint vártak. Itt volt a polgármester úr is. 

Legfrissebb

Dombóvár titkait kereste a budai újságíró

Dr. Kiss Róbert Richard Prima Primissima díjas turisztikai szakújságíró ezúttal Dombóvárról beszélt a Retro Rádió adásában. Dombóváron kalandozva Dr. Kiss Róbert Richard egy olyan kincsre...

Virágba borult a Tóth Árpád sétány

Hétvégén virágba borultak a Tóth árpád sétány japán díszcseresznyefái. A gyönyörű látvány sok embert vonz a Várba, így a néhány nap, míg tejes pompájukban...